Rágalomhadjárat a Szabó-ügy kirobbantója ellen

Infostart
2006. február 4. 13:06
"Nem személyes ellenszenv miatt lepleztem le Szabó Istvánt" - állítja a hvg.hu-nak adott interjújában Gervai András. A filmkritikus-történész szerint az ellene indult rágalomhadjárat hamis tényeken alapszik.

A Szabó István ügynökmúltját feltáró történész, Gervai András a hvg.hu-nak elmondta: a Kádár-korszak és a filmkészítés viszonyát múlt év novemberében kezdte kutatni a Történeti Levéltárban.

„Legalább három hétig nem jöttem rá, kit takar a fedőnév, mert Szabó többször is „jelentett” magáról. A szakirodalom tanulmányozása közben vált világossá számomra, hogy az ügynökök ezt gyakorta megteszik – elsősorban konspirációs okokból. Egyébként én lehettem az első kutató, aki megismerkedett a dossziéval, 2005 májusáig ugyanis az a többi feldolgozatlan anyaggal együtt a Levéltár valamelyik raktárában hevert.”

Arra a kérdésre, miszerint tisztában volt-e azzal, hogy egy nemzeti idol erkölcsi hitelét kezdi ki a közzététel, Gervai András úgy válaszolt: megrettent, hogy mit tegyen, de hosszas mérlegelés után úgy érezte, nem tehet különbséget jó és rossz ügynök között. „Arra gondoltam, kimagasló művészi munkássága ellenére Szabó sem áll erkölcsileg minden törvény felett” – fogalmazott.

A kutató szerint vannak, akiknek árthatott Szabó István, mert a tartótisztek értékeléséből kiderül, az információk nyomán egyes megfigyeltekről kartont állítottak ki, adataikat lekérték, azaz bekerültek az állambiztonság nyilvántartásába, és elkezdték őket „feldolgozni”, rájuk szálltak.

„Az ügy kapcsán a sajtóban több jól ismert híresség neve került elő – akikről többnyire csak semmitmondó feljegyzések születtek –, nem meglepő, ha ők megbocsátanak Szabónak” - jelentette ki.

Gervai András ugyanakkor tagadta, hogy a leleplezés mögött Szabóval szembeni személyes ellenszenve áll. A kutató azt mondta: „megdöbbenéssel tapasztalom, hogy a társadalom egy része nem az áldozatokkal, hanem az ügynökökkel rokonszenvez. Nyilván azért, mert nehéz szembenézni, s leszámolni a múltunkkal. (...) Cikkem egyik lábjegyzetében említést teszek egy 1975-ös találkozóról, amelyen a Filmművészeti Tanács néhány tagja és a Hunnia Filmstúdió munkatársai vettek részt. Gazdag Gyula Bástyasétány 74 című filmjének betiltásáról folyt az eszmecsere. Szabó István a film betiltása mellett szólalt fel. A vitáról Tóth Lóránd, az MSZMP KB munkatársa készített feljegyzést. Õ most egyike a Szabóval szolidáris 140 értelmiségi aláírónak”.