A cikk szerint Paskai László csaknem tíz éven át jelentett egyházi személyekről az állambiztonsági szolgálatoknak.
Ungváry Krisztián szerint Paskai László jelentéseinek többsége semmitmondó volt, és nem tartalmazott konkrétumokat.
Ungváry Krisztián azt írja, hogy az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában végzett kutatása alapján azonosította az egyházi vezetőt, akinek beszervezési kartonja nem került elő. A Tanár fedőnevű ügynök életrajzi adatai teljesen megegyeznek Paskai Lászlóéval.
Két évig jelentett
A cikk szerint Paskai László 1972-ben írta első jelentését, ekkortól kapott ügynöki minősítést, majd 1973-ban "titkos megbízott" lett. Ezt az elnevezést azokra az emberekre használták, akik világnézeti meggyőződésből működtek együtt az állambiztonsági szervekkel.
Az írás szerzője ugyanakkor hozzáteszi: Paskai László jelentéseinek hangneme, személytelen és semmitmondó volta később sem változott.
Az ÉS-ben megjelenő írás kitér arra, hogy Paskai László 1974-ben, Mindszenty József bíboros felmentéséről írta utolsó jelentését.
A katolikus egyház politikát sejt
Egyértelműen politikai indíttatásúnak tartja a Paskai László bíboros ügynökmúltjáról csütörtökön nyilvánosságra került cikk időzítését a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK).
Veres András püspök, a konferencia titkára szerint nem érte őket váratlanul a cikk megjelenése, ugyanakkor annak időzítése „egyértelműen politikai indíttatású”. Veres András püspök szerint figyelemre méltó, hogy maga a cikk írója is megállapítja, a "Tanár megnevezésű személy" kifejezetten jóindulatú jelentéseket adott.
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia már korábban úgy döntött, hogy nem személyek átvilágítására, hanem a kommunista egyházüldözés korának feltárására történelmi kutatócsoportot hoz létre – közölte a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkára.
Paskai László az origo hírportállal azt közölte, hogy a cikket nem ismeri, így nem akar semmit mondani az ügyről.
Az Élet és Irodalom egy héttel ezelőtt Gervai András filmkritikus cikkét közölte arról, hogy Szabó István Oscar-díjas filmrendező együttműködött az állambiztonsági szervekkel.
Még a püspöki kinevezés előtt szervezték be
Gergely Jenő egyháztörténész szerint figyelemreméltó tény, hogy Paskai Lászlót még püspöki kinevezése előtt szervezte be az állambiztonság. A Vatikán 1964-től csak olyan papot nevezett ki püspöknek, akinek személyével egyetértett az állam.
Az egyháztörténész szerint feltehető a kérdés: az ügynökmúlt mennyiben járult hozzá a korábban jelentéseket leadó papok előléptetéséhez.
Gergely Jenő az InfoRádióban azt mondta: az ügynök-papok többsége nem ártott senkinek.
Az egyháztörténész szerint nem véletlen, hogy ez az ügy a választások előtt került elő. Az egyház ugyanis ilyenkor erkölcsi útmutatást ad a híveknek a voksoláshoz, ennek hitelessége pedig megkérdőjelezhető egy ilyen eset napvilágra kerülésével.
Szerinte az is figyelemre méltó, hogy az eset egy héttel Szabó István ügye után került elő. Ugyanakkor hangsúlyozta: a beszervezett egyházfők nem ártó szándékkal jelentettek, hanem kényszerből.
Paskai ügyétől függetlenül azt mondta: az egyházi személyiségeket általában akkor tudták beszervezni, ha azok ittak, nőügyekbe, vagy esetleg még kínosabb szexuális ügyekbe keveredtek. Néhányuk esetében a karriervágy is szempont volt, hiszen 1964-től a Vatikán az állam véleményét is figyelembe vette a püspökök kinevezésekor.