- Mit olvasott ki a Paskai-dokumentumokból?
- Van egy dosszié, amin szerepeltetik Tanár névvel. Behívják a rendőrségre és kihallgatják. Felveszik magnóra a vele folytatott beszélgetéseket, amiben senkire ártalmasat nem mond, sőt védi a szemináriumot, amiről kérdezik. Éveken át folyik ez a „kihallgatósdi”. Később, amikor külföldre utazik, előfordul, hogy utazásáról írásos jelentést ad le. Ungváry Krisztián is megállapítja az Élet és Irodalomban közölt cikkében, hogy akkor ez sokakkal megtörtént.
- Mivel kényszeríthették a "beszélgetésekre"?
- Nem kellett nagyon rávenni. Paskai akkor szemináriumvezető volt. Egyszerűen behívták a rendőrségre azzal, hogy a szemináriumba járó kispapok tiltott tevékenységet folytatnak. Ha valakit behívtak a belügybe, annak be kellett mennie. A rendőrtisztnek pedig érdeke volt, hogy minél több embertől szerezzen adatokat, ettől kezdve pedig a behívott ügynökjelöltté vált.
- Milyen hatással lehet ez az ügy Paskai László személyes megítélésére, és a katolikus egyház megítélésére?
- Ez egy időzített propaganda-hadjárat. Be fog kerülni a köztudatba, hogy Paskai ügynök, holott ezt még Ungváry Krisztián sem írta le.
- Kutatásai alapján ebben az időszakban a papság mennyiben lehetett érintett?
- Az állambiztonság adatai alapján a papság 3-4 százalékát tartották így számon, nyilván ennek a fele semmit nem tett. Sokkal több azoknak a száma, akiket meglátogatott az állambiztonság, szeretett vonna adatot kiszedni belőlük, de nem sikerült.
- Hogyan határozná meg Paskai László szerepét?
- Két út volt: az egyik, hogy szóba sem állt a kiszemelt az állambiztonsággal, ez egy tisztességes út volt. A másik, hogy szóba állt vele, de semmiféle károsat nem közölt. Paskai egy olyan ember volt, aki az egyház javát próbálta keresni ilyen körülmények között.