Ha most kellene döntenem, ugyanazt tenném, ismét aláírnék – mondta a lapnak adott interjújában Szabó István, Oscar-díjas filmrendező, akiről az Élet és Irodalom című hetilap azt írta, hogy 1957 és 1963 között az állambiztonsági szolgálat belső elhárításának dolgozott.
A világhírű filmrendező állítása szerint ezzel az akasztástól szerette volna megmenteni Gábor Pált, aki fegyverrel vett részt a Köztársaság téri pártház ’56-os ostromában.
Szabó azt mondja: 1957 februárjában két osztálytársával együtt három napra letartóztatták, és arról faggatták, hogy mit tud a többiek forradalom alatti tevékenységéről.
Megzsarolták, hogy kirúgják a főiskoláról, ha nem számol be az ottani életről – írja a Népszabadság.
Az interjúból kiderül továbbá, hogy Szabó István nem akarta, hogy beszervezzék, de barátai meggyőzték, hogy látszólagos együttműködéssel, a nyilvánosság előtt elhangzott kijelentések leírásával nem árthat.
A filmrendező által már a Népszabadság pénteki számában is vázolt történet nem győzött meg több szaktörténészt.
A Köztársaság téri eseményekben résztvevőket aligha lehetett holmi jelentésekkel megóvni – idézte a lap Eörsi Lászlót. Ungváry Krisztián arra hívta fel a figyelmet, hogy Szabó jelentései tele vannak másokra terhelő adatokkal.
Magyar Nemzet
A lap azt írja, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök még mindig nem perelte be a Magyar Nemzetet „fantomcége”, a Nomentana Kft. törvénysértő tevékenységét ismertető cikksorozata miatt, noha a Népszava pénteki számából és a kormányszóvivői sajtótájékoztatón is az derült ki, hogy a kormányfő rágalmazás miatt indít pert.
A lap szerint eközben hetente jelennek meg olyan híradások, amelyekből az derül ki: a hatóságok komoly szankciókkal lépnek fel azon gazdasági vállalkozások vezetői ellen, akiknek ügye a miniszterelnök cégéhez hasonló jogi pontatlanságok miatt került eléjük.
Ilyen volt például a BASe Kft. ügye, írja a Magyar Nemzet, amely ellen gazdasági adatszolgáltatás elmulasztásának vétsége miatt indult nyomozás, mivel nem azon a helyen működik, ahol a cégbejegyzés szerint kellene.
A Magyar Nemzet szerint ez a cég is törvénytelenül működik, a két eset pedig arra hívhatja fel a figyelmet, hogy a hatóságok eljárása sértheti a törvény előtti jogegyenlőség alkotmányos alapelvét.