Sólyom: Auschwitz esetében nincs helye magyarázatnak

Infostart
2006. január 27. 17:01
A köztársasági elnök szerint a vészkorszak a gyűlölet, az intolerancia, a rasszizmus és az előítéletek veszélyeire emlékeztet és figyelmeztet. Sólyom László az auschwitzi koncentrációs tábor felszabadulásának 61. évfordulóján, az Országházban rendezett holokauszt-megemlékezésen beszélt.

Az államfő hangsúlyozta: a későbbi generációk kötelessége, hogy fenntartsák azt az erkölcsi rendet, amelyben megismételhetetlen a második világháborúban elkövetett népirtás.

Sólyom László úgy vélekedett, hogy az elmúlt fél évszázadban a holokauszt minden népirtás jelképévé vált.

"Auschwitz az egész emberiség számára érvényes példázattá válhatott, mert ebben a történetben a jó és a gonosz élesen kettéválik. Itt nincs helye igazolásnak, magyarázatnak. Ha megkísérelnénk, kultúránk alapjait tagadnánk" - mondta a köztársasági elnök.

A rendezvényen Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke azt mondta: addig nem nyugodhat meg az emberiség, amíg bárhol a földön létezik a rasszizmus, a kirekesztés és a diszkrimináció bármilyen formája.

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök arról beszélt, hogy a megemlékezés nem csak az együttérzéséről szól, mert egy nemzet elsőrendű feladata, hogy megvédje polgárait.

Muszáj értenie Magyarországnak, hogy elsőrendű dolga megóvni polgárait, hogy mindenki vállalhassa önmagát - fogalmazott a kormányfő.

Hozzátette: a gonosszal való szövetkezés gonosszá teszi a szövetkezőt, ami után nincs többé mentség a gonosz tettekre, mert egyetlen szempont létezik, "a jóravaló embert jónak megtartani".

A harmadik magyar köztársaság arra a közös meggyőződésre, hitre és elkötelezettségre épül, hogy a szabadságot, mindannyiunk egyenlőségét védeni és óvni, a polgárt pedig önazonossága megőrzésében és kiterjesztésében bátorítani kell – mondta Gyurcsány Ferenc.

A vészkorszak áldozataira emlékeztek Budapesten, a Páva utcai Holokauszt Emlékközpontban is. Az eseményen Polnauer Sándor főrabbi mondott gyászimát, ezután roma ének hangzott fel, majd a résztvevők elhelyezték mécseseiket az emlékfalnál.

A megemlékezésen jelen volt a kulturális minisztérium több államtitkára, részt vettek a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége vezetői és a diplomáciai testület képviselői.

A Kossuth téren, az Élet Menete Alapítvány szervezésében gyertyákat gyújtottak és 600 léggömböt eresztettek a magasba a vészkorszak áldozatainak emlékére.

A Kossuth téri megemlékezésen Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbi mondott gyászimát.

Erdő Péter bíboros, prímás úgy fogalmazott, hogy az auschwitz-birkenaui tábor felszabadulásának évfordulója örök érvénnyel idézi fel az emberség és embertelenség, a szeretet és gyűlölet alapvető kérdéseit.

Demszky Gábor főpolgármester annak fontosságát hangsúlyozta, hogy egy demokráciában el kell határolódni a szélsőséges csoportoktól.

Az ENSZ közgyűlése tavaly novemberben nyilvánította nemzetközi emléknappá január 27-ét. 1945-ben ezen a napon szabadult fel az auschwitzi koncentrációs tábor.


KAPCSOLÓDÓ HANG:
Hanganyag
A böngészője nem támogatja a HTML5 lejátszást