A vádirat szerint a csalók azt használták ki, hogy az Osztrák Megbékélési Alap kárpótlást ajánlott fel azoknak a Magyarországon élő embereknek, akiket a II. világháború idején rabszolga- vagy kényszermunkára Ausztriába hurcoltak.
Mivel erről hivatalos dokumentumokkal senki nem rendelkezett, az osztrák szervezet elfogadta a roma kisebbségi önkormányzat vezetője, vagy helyettese jelenlétében két tanú által tett nyilatkozatot.
Az osztrák alapítvány személyenként 2.500 eurótól 7.600 euróig terjedő összeget adott kárpótlásul.
A roma kisebbségi önkormányzat több munkatársa a hamis igazolások alapján kapott kárpótlások egy- vagy kétharmadát kérte jutalékként – mondta el Horváth László megyei főügyész, hozzátéve, hogy az osztrák szervezet saját ellenőrzése során 17 millió forintnak megfelelő euró kiutalását jogtalanság miatt megtagadta, 204 millió forint azonban eljutott a csalókhoz.
A rendőrség - névtelen feljelentés nyomán - 348 személyt hallgatott ki gyanúsítottként, közülük az ügyészség 289-et megrótt, és végül 26 ember ellen vádat emelt. Hatan önként visszaadták a nekik jogalap nélkül kiutalt mintegy ötmillió forintot.
Az ország több megyéjében folynak a győrihez hasonló eljárások.