A kormányfő kedden Hernádi Zsolttal, a MOL Rt. elnök-vezérigazgatójával és Kóka János gazdasági miniszterrel áttekintette az orosz-ukrán gázvita nyomán kialakult helyzetet. Gyurcsány Ferenc a megbeszélés után elmondta: közös energiapolitika kialakítását sürgeti majd az osztrák uniós elnökségért.
A közösségnek és Magyarországnak is lépéseket kell tennie az Oroszországtól való függőség csökkentéséért – közölte a kormányfő. Hozzátette: Magyarország újabb gáztározók építésével mérsékelheti a hasonló helyzetek veszélyét.
Ez utóbbi drágítja a gázt, ezért el kell dönteni: vállal-e pluszköltséget Magyarország a nagyobb biztonságért – mondta Gyurcsány Ferenc. A kormányfő figyelmeztetett: az orosz-ukrán gázvita még nem oldódott meg.
Hasonlóan vélekedett a MOL Rt. vezetője is. Hernádi Zsolt közölte: a válságnak még nincs vége.
Az elmúlt napok rávilágítottak arra, hogy Magyarország kiszolgáltatott helyzetben van, mert energiaellátásának túlnyomó többsége Oroszországból érkezik – mondta a közszolgálati televízióban.
Kóka János gazdasági miniszter azt mondta, hogy az elmúlt napokban Magyarország 20 millió köbméterrel kevesebb gázt kapott a rendeltnél.
A miniszter közölte, hogy a magyar tárolókapacitás fejlesztése mintegy 150 milliárd forintba kerülne. Az új elképzelések szerint 2010-ig megépülne az 1,2 milliárd köbméter kapacítású létesítmény.
A beruházás végrehajtása a gáz árának egyforintos emelkedését eredményezné - tette hozzá.
Az orosz Gazprom bejelentette, hogy kompenzálja a megrendeltnél kisebb gázszállítmányokért az európai uniós vevőket. A közlést Ukrajnában úgy értékelték, hogy Moszkva beismerte: eddig nem a szükséges mennyiséget szállította európai partnereinek.
Ukrajna továbbra is kitart amellett, hogy az uniós tagállamokba irányuló orosz gázból nem vett el egyetlen köbmétert sem, Moszkva viszont fenntartja azt az állítását, amely szerint Kijev „megcsapolta” a szállítmányokat.
Ukrajna tegnap 118 millió köbméter gázt „lopott” – mondta Szergej Kuprijanov, a Gazprom szóvivője.
Mihail Fradkov orosz kormányfő arra kérte az Európai Unió soros elnökét, Ausztriát, hogy a közösség gyakoroljon nyomást Kijevre a gázszállítmányok továbbítása érdekében. A közösség segítségét kérte a moldovai és az ukrán elnök is ahhoz, hogy rendeljenek el ideiglenes moratóriumot a gáz árára.
Eközben Türkmenisztánba látogatott az ukrán Naftohaz vezetője, aki ígéretet kapott arra, hogy a türkmén fél teljesíti az Ukrajnával kötött gázvásárlási szerződésben foglaltakat. Az ukrán vállalat küldöttségét Oroszországban is várják.
Normalizálódott a gázellátás a hétfői 25 százalékos csökkenés után Romániában is.
{{keretes_cim}}
Oroszország legalább annyira rászorult a gáz exportjára, mint Európa az importra - mondta el az InfoRádiónak a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont vezetője.
Kaderják Péter szerint az orosz vezetés túllőtt a célon, amikor a Gazpromot külpolitikai céljai érdekében használta fel. A Magyar Energia Hivatal volt elnöke elmondta: az orosz költségvetésnek 20-25 százalékát adja a Gazprom adóbefizetése, tehát e pénz nélkül aligha tudna meglenni.
Az európai lapok arra figyelmeztettek az orosz-ukrán gázvita kapcsán, hogy Oroszország az energiafegyverrel akarja helyreállítani nagyhatalmi státuszát, ez ellen pedig csak alternatív források és útvonalak létrehozásával lehet eredményesen felvenni a harcot.
"A gáz Oroszország politikai fegyvere egy új hidegháború keretében" - állapította meg a The Times.
Deák András Oroszország szakértő az InfoRádióban azt mondta, hogy ami eddig történt, az csak "előjáték" volt, hiszen mindössze az ukrán gázfogyasztás negyedét érintette.
Az év folyamán lejár az ukrán-türkmén szerződés, és akkor a kieső mennyiséget is a Gazpromtól kell megvenniük, mivel az orosz cég már szerződést kötött Türkmenisztánnal - tette hozzá.
Deák András szerint a vita emiatt "sokkal nagyobb tétekkel és sokkal nagyobb hevességgel" újulhat ki.