A kormányfő a vita eredményeként könyvelte el, hogy nem engedtek hozzányúlni a közös agrárpolitikához, amíg a magyar gazdák támogatása nem éri el nyugat-európai társaikét.
Szólt arról is, hogy a magyarországi fejlesztések 85 százaléka uniós forrásból valósulhat meg, és lehetővé vált, hogy az önkormányzati beruházásokhoz kapcsolódó áfát európai forrásból finanszírozzák.
Gyurcsány Ferenc az uniós költségvetés egyik legnagyobb érdemének nevezte, hogy Magyarországon a következő 10 évben felújíthatják a teljes lakásállományt.
Áder János, a Fidesz frakcióvezetője azt mondta: Veres János pénzügyminiszter a hétvégi megállapodás után eltérő összegekben nevezte meg azt a támogatást, amelyet hét év alatt kap Magyarország az uniós költségvetésből.
Az MDF és az SZDSZ elnöke egyaránt sikerként értékelte, hogy az új uniós költségvetéssel fontos célok valósíthatók meg Magyarországon.
A parlamenti ülés előtt a miniszterelnök tájékoztatta a négy parlamenti párt elnökét a 2007 és 2013 közötti időszak uniós költségvetéséről szóló megállapodásról és az elért magyar eredményekről.
A megbeszélés után a Fidesz elnöke az InfoRádiónak elmondta: Gyurcsány Ferenc azt mondta, hogy a Magyarországnak az első brit javaslatban szereplő összegnél egy milliárd euróval többet sikerült megszereznie, és kedvezőbbek lettek a felhasználási feltételek is.
Orbán Viktor közölte: azt javasolta a kormányfőnek, hogy a kompromisszum után fordítsanak nagyobb figyelmet az uniós pénzek felhasználására.
Hozzátette: azt kérte a miniszterelnöktől, hogy a Brüsszelben pályázatot nyert magyar vállalkozók ne 25, hanem 50 százalékos előleget kapjanak a kormánytól, mert az uniós forrásokhoz csak jóval később juthatnak hozzá a nyertes cégek. A pártelnök úgy vélte: ez segíthetné a körbetartozások felszámolását.
Orbán Viktor hozzátette: a miniszterelnök nem utasította el a felvetést.