Magyarországon jelenleg több mint 600 ezer cigány él, számuk tíz év múlva 750 ezer, húsz év múlva pedig 850 ezer lesz – mondta el a roma népesség kutatásával a hetvenes évek óta foglalkozó Kemény István szociológus a Magyar Tudományos Akadémián. A professzor „A magyarországi roma népesség a XXI. században” című rendezvényen rámutatott, hogy a cigányságnak a teljes lakossághoz viszonyított aránya folyamatosan növekszik.
A legtöbb roma – 100 ezer – Borsod megyében, a legkevesebb pedig Komárom megyében él. A települések és a településrészek közötti különbségek növelik a cigányok szegregációját – mutatott rá előadásában Kemény István.
„Növekszik a szegregáció először a cigányok számának a növekedése, másodszor a nem cigányok számának csökkenése miatt. De további tényezők is előbbre vitték a szegregációt és ezek hatnak ma is, ilyen például a települések közötti különbségek folyamatos növekedése. A hanyatló településekről, városrészekből elköltöznek a versenyképes emberek, és a helyükre beköltöznek a szegények és a cigányok” – fogalmazott Kemény István.
A cigány gyerekek 82,5 százaléka elvégezi ugyan az általános iskolát, de többségük csak évismétlésekkel, és nem valódi tudást megszerezve. Kemény István szerint az iskolázottság legnagyobb akadálya egyrészt az, hogy a cigány gyerekek több mint fele nem jár óvodába, ami a sikeres iskolakezdés alapja lenne, másrészt az illetékes bizottságok a cigány gyerekek jórészét gyógypedagógiai intézményekbe, azaz kisegítő iskolákba terelik át.