A történelmi egyházak közös nyilatkozatukban arra kérték a kormányt, hogy állítsa helyre az egyházi intézmények egyenlő finanszírozását. Erdő Péter bíboros, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a tervezett elvonás az egész szociális ágazatot sújtja.
„Csökkentették a normatívákat, majd az önkormányzati és állami intézmények részére többek között a kistérségi társulásokon keresztül megnyitottak egy ezt pótló másik finanszírozási csatornát. Ezt azonban a jogszabályok értelmében az egyházi intézmények nem vehetik igénybe” – jelentette ki Erdő Péter bíboros, aki szerint a döntés miatt egyenlőtlen a finanszírozás.
Bölcskei Gusztáv, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke az egyeztetéseket kevesellte.
„Továbbra is hiányoljuk azt az érdemi párbeszédet, amelyet a kormányzat illetékeseinek az egyházak vezetőivel kellene folytatni. Nagyon reméljük, hogy változás áll be ezen a téren” – fogalmazott Bölcskei Gusztáv.
Streit Sándor, a Budapesti Zsidó Hitközség elnöke elsősorban abban látta a problémát, hogy nem a megfelelő szinten zajlottak a kormányzattal az egyeztetések.
„Annak az egyeztetésnek egyik felekezet, vagy egyház sem látja az értelmét, ahol a nem megfelelő szintű tárgyalások folynak. Ha annak, akivel tárgyalok, nincsen megfelelő felhatalmazása, akkor valószínűleg nem tudunk előrelépni” – fogalmazott Streit Sándor.
Szebik Imre evangélikus püspök úgy fogalmazott, hogy az egyházak a közös nyilatkozattal nem privilégiumot kérnek.
„Nem arról van szó, hogy a telhetetlen papság képviseletében mi többet akarnánk, mint bármely más hasonló világi intézmény, hanem hogy a mi intézményeinkben dolgozók, tanulók ugyanazokat az anyagi juttatásokat, jogokat megkapják, és ennek megfelelően hasonló színvonalú legyen oktatásuk, ellátásuk” jelentette ki az evnagélikus püspök.
Ha az Országgyűlés ebben a formában fogadja el a költségvetési tervezetet, akkor az egyházi vezetők Alkotmánybírósághoz fordulnak.