A kormány szándéka szerint az Alkotmányban a módosítás után szerepelnie kell annak, hogy a határon túli magyarok részei a nemzetnek, mint közös nyelvi, történelmi és kulturális hagyományokkal rendelkező közösségnek. A kabinet célja, hogy új tartalmat kaphasson a nemzet fogalma és ezzel a határon túli magyarokat az alkotmány eszközével is a nemzet részévé nyilvánítsa.
A kabinet felhatalmazta Avarkeszi Dezső kormánymegbízottat és Petrétei József igazságügy-minisztert a hivatalos egyeztetések lebonyolítására.
Közben a Fidesz elnöksége konszenzust sürget a határon túli magyarok helyzetének javítása érdekében. A testület közleményében a Magyar Állandó Értekezlet összehívására kéri a miniszterelnököt, mert úgy véli, a kormány a népszavazás után egy évvel sem tette meg a megfelelő intézkedéseket.
Jelentős nemzetpolitikai lépésnek nevezte az InfoRádióban a határon túli magyarok közjogi státuszáról szóló kormányzati előterjesztést az RMDSZ ügyvezető elnöke. Takács Csaba szerint ugyanakkor ezt nem szabad összekeverni a kettős állampolgárság kérdésével.
Míg Batiz András kormányszóvivő azt hangsúlyozta, hogy eddig is zajlottak informális egyeztetések a magyarországi pártok és a határon túli szervezetek között, a Magyar Koalíció Pártjának elnöke az InfoRádióban azt sérelmezi, hogy a magyar kormány csak levélben volt hajlandó egyeztetni a határon túli magyarokat érintő közjogi státuszról szóló előterjesztésről. Bugár Béla szerint fontos lett volna, hogy személyesen tárgyaljanak a kérdésről.
Alibiakciónak nevezte a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke a határon túli magyarok közjogi státuszáról szóló javaslatot. Kovács Miklós az InfoRádióban elfogadhatatlannak nevezte, hogy a határon túliakkal a róluk szóló kérdésben a magyar kormányzat nem egyeztetett.