A karácsony ünneplésében eredetileg a vallási jelleg dominált, ami csak a XVIII. század végére gyengült, akkor vette át a szerepét a családi jellege – mondta az MTA Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársa. Fónagy Zoltán a karácsonyfa-állítás eredetéről is beszélt.

„Közép-Európában a protestáns, észak-német vidéken jegyezték fel először ezt a szokást. A közelünkbe, Bécsbe a XIX. század elején került, valószínűleg olyan feleségek révén, akik a Habsburg-birodalom elitjébe házasodtak Németországból. 1814-ben a császár öccsének, a tehetséges és híres hadvezérnek Károly főhercegnek a felesége – szintén németországi evangélikus hercegnő - állított karácsonyfát, az ünnepségen résztvevő Ferenc császárnak annyira megtetszett a hangulata, hogy a következő évben a Burgban is állíttatott karácsonyfát.”

Fónagy Zoltán kiemelte, ezzel elfogadtatta a katolikus államvallású birodalomban, levette a gyanússág és a protestáns bélyeget a szokásról, amely aztán Bécsben nagyon gyorsan elterjedt.

„A következő évtizedben Magyarországra is átterjedt. Elsősorban a német többségű városokban jelent meg, ahol egyébként is jellemző volt, hogy a bécsi szokásokat hamar átveszik” - tette hozzá.

 A beszélgetést teljes hosszában meghallgathatják december 26-án, kedden, este hét órától az InfoRádióban.