Tudósítóink

Mindössze néhány hét maradt a brazíliai labdarúgó világbajnokság kezdetéig, de továbbra is feszült a helyzet Rio de Janeiro hírhedt nyomornegyedeiben, a favelákban. A rendőrség tüzet nyitott egy összecsapásban és ezt követően holtan találtak egy ismert táncost, ami tömegtüntetésekhez vezetett.

Öngyilkos lett kedden Iveta Barto¹ová cseh énekesnő, aki még az 1980-as években vált népszerűvé az akkori Csehszlovákiában. Barto¹ová évek óta súlyos magánéleti problémákkal küszködött, a bulvármédia pedig valósággal vadászott rá.

A Németországban élő törökök csúcsszervezetének vezetője szerda reggeli tévé-nyilatkozatában helyeselte a német elnök Ankarában elhangzott beszédét, amelyben kendőzetlenül bírálta a sajtószabadság megnyirbálását és az igazságszolgáltatás befolyásolását célzó intézkedéseket. Joachim Gauck kijelentését a török miniszterelnök az ország belügyeibe történt beavatkozásnak minősítette és parlamenti felszólalásában gúnyos szavakkal illette. Az ügy erősen beárnyékolja Ankara és Berlin kapcsolatát.

Miért nem avatkoztak be a rendőrök Donyeckben, amikor a szeparatista támadók az egységes ukrán állam támogatóinak felvonulásán több embert megvertek? A Moszkva-pártiak elvették a rendőrök pajzsait, miközben a rendfenntartók nem tanúsítottak ellenállást.

Az elmúlt évben 207 cég hagyta el Szlovákiát, az idei év első három hónapjában pedig már 185 vállalat helyezte át székhelyét. A szlovák kormány lépései egyre inkább arra ösztönzik a vállalkozókat, hogy cégeik székhelyét a határokon túlra helyezzék - állítja az egyik piackutató cég.

Hogyan jutnak ki a szurkolók szerdán a londoni Chelsea-Atletico Madrid mérkőzésre? Hogy jutnak el egyetemisták a diplomavizsgáikra? És egyáltalán: hogy megy dolgozni Londonban több millió ember két napon át? Hetvenkét órás sztrájkot hirdetett a londoni metró alkalmazottait tömörítő RMT szakszervezet.

A kedvezőtlen körülmények szokatlan együttállása miatti kockázatok fenyegetik a kelet- és közép-európai gazdaságokat - írja az IMF legújabb jelentésében. Az Oroszország, Ukrajna és a nyugati szövetségesek közötti feszültség nyomán pedig még drámaibb módon mérséklődhet a gazdaságok bővülése.

Jean Claude Juncker volt luxemburgi kormányfő, a konzervatív pártokat tömörítő Európai Néppárt jelöltje bejelentette: megválasztása esetén mindent megtesz annak érdekében, hogy az Európai Unió valamennyi tagállamában bevezessék a minimálbért.

A hat hónapnál hosszabb ideje munkanélküli segélyben részesülő britektől mostantól fogva napi jelentéstételt követelnek arról, hogy kerestek-e munkát, és ha igen, miért nem találtak. Ha a környéken valóban nincs munkalehetőség, vagy a segélyezett nem igazán törte magát munkahely-szerzésért, akkor ezentúl közmunkára kötelezik.

Németországban még a választások előtt komoly politikai vihart kavart, hogy az akkor ellenzékben lévő Szociáldemokrata Párt kancellár-jelöltje, Peer Steinbrück korábbi pénzügyminiszter tízezreket keres egy-egy előadásával. Steinbrück emiatt visszalépett jelölésétől és a törvényhozás elhatározta, hogy a képviselőknek pontosan közé kell tenniük másodállásban szerzett bevételeiket. A fémipari dolgozók szakszervezete most számon kérte a törvényhozástól, hogy milyen mellékkeresettel rendelkeznek a képviselők. Ez mind ellenzéki, mind pedig a koalíció körében megütközést váltott ki.

Végre a gazdag kínai vásárlók is élvezhetik az elmúlt évek egyik prémium-termékét, a több mint 60 ezer dollárba kerülő Tesla elektromos autókat. A cég a héten elkezdte a szállításokat, miután vezérigazgatója bocsánatot kért a kínai ügyfelektől a késlekedésért.

A német és a francia külügyminiszter ma is folytatta közös körútját, amelyre az elmúlt napokban erősen rányomta bélyegét az ukrán válság. Ma Tunéziát keresik fel, hogy támogatásukról biztosítsák az úgynevezett arab tavasz keretében kezdett reform-intézkedéseket. Steinmeier és Fabius a hét első felében Moldovában és Grúziában járt. Tárgyalásaikon hangsúlyozták, hogy a Nyugat szívesen látja Moldova és Grúzia közeledését az Európai Unióhoz és a NATO-hoz.

Az orosz média szerint leállították az ukrán erők "terror-ellenes" műveletét, azt követően, hogy az orosz katonaság közvetlenül az ukrán határ mentén indított hadgyakorlatot. Az ukrán belügyminiszter viszont cáfolta az offenzíva leállítását. Kerry amerikai külügyminiszter további súlyos szankciókkal fenyegette meg Moszkvát.

Egyre vitriolosabb megjegyzéseket címeznek egymásnak orosz és amerikai illetékesek Ukrajna miatt. Lavrov orosz külügyminiszter azt mondta: az ukrajnai feszültséget Amerika gerjeszti, amit Washington nevetségesnek nevezett. Lavrov hozzátette: Moszkva a grúz háborúhoz hasonlóan megvédi érdekeit, ha azokat "támadás éri Ukrajnában".

Az orosz hatóságok 5 évre kitiltották a Krímből a helyi tatár közösség politikai vezetőjét. A hivatalos magyarázat szerint az ukrán állampolgárságú Musztafa Dzsemiljevnek öt évre megtiltották, hogy az Oroszországi Föderáció területére lépjen - ebbe immár az egyesítés után a Krím-félsziget is beszámít.

Ahogy közeledik az Európai Parlamenti választás napja, egyre több politikai párt kezdi meg kampányát jelöltjei bekerülése érdekében. Angliában elsőnek az ország Európai Uniós tagságát ellenző Brit Függetlenségi Párt, a UKIP indult választási harcba. Óriásplakátjai, amelyek főként nagy iparvárosokban jelentek meg, vitát keltettek bevándorlás-ellenes üzenetükkel.

Berlinben az állambiztonsági hivatal elnöke megerősítette, hogy Németországban felerősödött az orosz kémtevékenység. A beszervezéseket végző ügynökök célja katonai és gazdasági jellegű bizalmas információk gyűjtése.

Egyre nagyobb problémákkal küzd Európa öt vezető energiakonszernjének egyike, a német RWE. A 70 ezer alkalmazottat foglalkoztató konszern részvényeire a fukusimai atomkatasztrófa volt rossz hatással. Az RWE 16 millió háztartást lát el árammal, 8 milliót pedig gázzal. Németországból.

Szlovákiában - Magyarországgal ellentétben - már nagypénteken sem mennek dolgozni az emberek, az iskolákban pedig már csütörtöktől szünetel a tanítás. A húsvéti hosszú hétvégén akár még sílécre is állhatnak azok, akik locsolkodás helyett inkább a kirándulni mennek.

Az európai parlamenti választásokhoz közeledve egyre inkább kampánytémává válik Franciaországban a transzatlanti szabadkereskedelmi megállapodás, amelyről hónapok óta a legnagyobb titokban zajlanak a tárgyalások az Egyesült Államok és az Európai Bizottság képviselői között. A bírálók szerint a leendő tervezettel tulajdonképpen azonos szintre akarják helyezni a nemzetállamokat a multinacionális társaságokkal.