eur:
394.13
usd:
365.33
bux:
65384.6
2024. március 29. péntek Auguszta
Meglepő nevek az offshore-ügy érintettjei között

Meglepő nevek az offshore-ügy érintettjei között

Az angol királynő, a kanadai miniszterelnök környezete és egy jótékonykodó rocksztár is érintett a legújabb offshore-ügyben.

A gazdagok és befolyásosok offshore-befektetéseit taglaló újabb 13 és félmillió újabb fájl napvilágra kerülésével az Egyesült Államokban különösen nagy botrányt kavartak Wilbur Ross kereskedelmi miniszter befektetései.

A dúsgazdag üzletemberből politikussá lett Rossnak ugyanis egy olyan cégben van részesedése, amelynek üzleti partnere egy olyan hajózási cég, amelynek társtulajdonosa Vlagyimir Putyin orosz elnök veje. Az ügy újabb muníciót szolgáltatott a Trump elnök környezete és az orosz vezetés kapcsolatait kutató Demokratáknak, akik újabb vizsgálatot követeltek.

Az dokumentumok említik a II. Erzsébet angol királynő befektetéseit kezelő „Lancaster Nagyhercegséget” is, amely több millió fontot fektetett be egy Kajmán-szigeteki offshore portfólióba, így többek között a BrightHouse nevű kereskedelmi cégbe, amelyet a szegényebb és kiszolgáltatott ügyfelek félrevezetésével vádolnak.

A BrightHouse különösen magas kamattal adott el részletre fogyasztási cikkeket Nagy-Britanniában, amivel az alacsony jövedelműeket célozta meg. A vállalatot a múlt hónapban 15 millió font kártérítés megfizetésére kötelezték, amin 250 ezer ügyfél osztozik.

A királynő befektetési cége azt mondta: fogalma sem volt, hogy ebbe a cégbe is befektetett, amíg a Guardian című lap nem kereste meg, holott a befektetés 12 éven át élt.

Aktivisták és a média máris feltették a kérdést: miért kell a világ egyik leggazdagabb emberének offhore-alapokba fektetnie pénzt?

A Paradise-papírok szerint Bono, a U2 rockzenekar aktivista és jótékonykodó világsztár énekese is végrehajtott offhore-befektetéseket. Egy máltai cégen keresztül részt vásárolt magának egy litvániai plázában. Bono részesedése ugyanakkor másokhoz képest elhanyagolható volt – néhány millió dollár. Továbbá nem lehet tevékenységét „adóelkerülésnek” nevezni, mivel fizetett adót – igaz mindössze öt százalékot a máltai törvények alapján.

Közvetve érintett a botrányban a magát etikus politikusként beállító Justin Trudeau is – a kanadai miniszterelnök egyik közeli tanácsadójának nevezett Stephen Bronfman, a Seagram cég örököse a papírok szerint három országban, az Egyesült Államokban, Izraelben és a Kajmán-szigeteken fektetett be pénzt úgy, hogy „jogszerűen elkerülhette” az adófizetést az Egyesült Államokban, Kanadában és Izraelben.

A gyakorlatot taglaló fájl-dömpinget Paradise Papírok néven emlegetik az adóparadicsomokra utalva. Ezek először a Süddeutche Zeitung német laphoz jutottak el, majd az megosztotta azokat az Oknyomozó Újságírók Nemzetközi Konzorciumával, amelynek magyarországi tagja a Direkt36.

Az offshore-ügy kapcsán a világ iparosodott országait tömörítő OECD főtitkára, Angel Gurria azt mondta: a pozitív fejlemény az ügyben az, hogy immár 100 ország hatóságai automatikusan értesítik az érintett országot, ha egyik állampolgára offhore-számlát hoz létre náluk.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Teljes a patthelyzet a bécsi repülőtéren

Hiába a 36 órás sztrájk, megszakadtak a tárgyalások a szakszervezetek és az Austrian Airlines osztrák légitársaság között. A dolgozók a Lufthansa leányvállalatánál ugyanolyan béreket követelnek, mint az anyacégnél, ahol egyébként a közelmúltban zárult egy sikeres munkabeszüntetés.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.02. kedd, 18:00
Káel Csaba
a MÜPA vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
Durvul a nyilatkozatháború a moszkvai merénylet körül, újfajta bombát vethetett be Oroszország – Háborús híreink csütörtökön

Durvul a nyilatkozatháború a moszkvai merénylet körül, újfajta bombát vethetett be Oroszország – Háborús híreink csütörtökön

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője azt mondta, az Iszlám Államnak nem voltak meg a képességei egy a krasznogarszkihoz hasonló terrortámadás kivitelezésére, és Ukrajnára és a Nyugatra igyekezett terelni a gyanút. Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés feje úgy nyilatkozott, Oroszországnak legkésőbb február közepe óta tudomása volt a készülő támadásról, ennek ellenére nem tettek semmit. A harkivi rendőrség vezetője szerint Oroszország egy új típusú irányított bombát vethetett be a városban szerdán, az UMPB D-30-at.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×