Hillary Clinton nemcsak az atomtöltetek leszereléséről ment tárgyalni Moszkvába, hanem rendhagyó módon a közel-keleti békéről is. Ott van az oldalán George Mitchell, az amerikai elnök különmegbízottja, és az orosz fővárosban találkoznak az Európai Unió külügyi főképviselőjével, Cathereine Ashtonnnel és Ban Ki Mun ENSZ-főtitkárral.

A kelet-jeruzsálemi zsidó lakótelepek bővítése miatt az utóbbi napokban fagyossá vált az izraeli-amerikai viszony, és Clinton még azt is mondta, hogy "megsértették" Washingtont. Később igyekezett tompítani megjegyzése élét.

A közel-keleti rendezést felügyelő, úgynevezett kvartett tagja Oroszország is, és Washington most valószínűleg úgy próbál hatni Izraelre, hogy láttatja vele: a rendezésben érintett más államok sem támogatják az amerikaiak által provokatívnak tartott építkezéseket. A telepbővítés miatt kútba esett a terv, hogy újraindítsák a közvetítők útján folytatott béketárgyalásokat az izraeliek és palesztinok között.

A moszkvai Clinton-út vezető témája eredetileg az atomfegyverek korlátozása. A két ország elnöke már tavaly elvi megállapodást kötöttek, hogy új szerződéssel szabályozzák, kinek hány nagy hatótávolságú atomrakétája és robbanófeje lehet. A tárgyalások azonban hónapokon át akadoztak, és bár a felek szerint közel az alku, a végső megállapodás előtt újabb vitás kérdések kerültek elő.

A két ország azt mondja: technikai pontokban kell megállapodni, de orosz parlamenti képviselők világossá tették: továbbra sem tűrik el, hogy az Egyesült Államok rakétavédelmi rendszerének elemeit Kelet-Európában állítsák fel. Ezek az eszközök nem atomrakéták, és nem Oroszország, hanem például Irán ellen védenék az Egyesült Államokat és szövetségeseiket. Borisz Grizlov, az alsóház, a duma elnöke közölte: ha Washington nem enged a kérdésben, nem hagyják jóvá a teljesen más védelmi kérdéseket szabályozó, START-szerződés utódját.

Az Obama-kormányzat végül elállt attól, hogy Csehországban és Lengyelországban legyenek a pajzs európai elemei, és az év elején már arról lehetett hallani, hogy ezek Romániába kerülnek át. A Kreml-párti duma-képviselők azonban erről sem akarnak hallani.

Az új megállapodással Oroszország felével csökkentené nukleáris robbanófejei számát, míg az Egyesült Államok kisebb mértékben, a két elnök pedig demonstrálná a külvilág felé, hogy fontos kérdésekben meg tudnak állapodni.