eur:
394.04
usd:
365.67
bux:
0
2024. március 29. péntek Auguszta
Földön kívüli élet után kutatnak magyar tudósok

Földön kívüli élet után kutatnak magyar tudósok

Magyarok is részt vesznek az Európai Űrügynökség új, PLATO (Planetary Transits and Oscillations of Stars, vagyis ’bolygótranzitok és csillagoszcillációk’) névre keresztelt programjában. A terv szerint 9 év múlva pályára álló űrtávcső exobolygókra vadászik majd, és képes lesz arra, hogy az eddigieknél fényesebb csillagok mellett is észlelje a bolygókat, a jelenleg vizsgáltnál sokkal nagyobb területen. A program nem titkolt célja az is, hogy földön kívüli – esetleg értelmes – életet találjon. A jelenlegi eszközeinkkel elutazni valószínűleg nem tudnánk egy idegen civilizációhoz, de egy "plátói" kapcsolat is korszakalkotó felfedezés lenne az emberiség számára.

Az Európai Űrügynökség – az ESA – űrmissziója a PLATO. Az ennek keretében építendő űrtávcső-rendszeren 26 viszonylag kis méretű távcső lesz, amelyekkel távoli, csillagok körül keringő bolygókat, úgynevezett exobolygókat, Naprendszeren kívüli planétákat fogunk keresni – mondta a Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati Fizikai Kutatóintézetének munkatársa.

Szabó Róbert indoklásként hozzátette: ez azért fontos küldetés, mert egyrészt a csillagászok szeretnék tudni, hogy a Naprendszerünk hogyan alakult ki, másrészt kérdés, hogy lehetnek-e máshol olyan helyek az univerzumban, ahol van élet.

Felidézte: a NASA még most is zajló küldetése, a Kepler űrtávcső több mint kétezer exobolygót fedezett fel. A felvételei alapján már nagyon pontos statisztikákkal rendelkezünk arról, hogy más csillagok körül milyen típusú bolygók, milyen gyakorisággal fordulnak elő.

„A Kepler projektben egy nagy méretű távcső figyelte az égboltnak egy viszonylag kis részét, és eléggé halvány csillagok körül fedezte fel ezt a sok bolygót és bolygórendszert.

A PLATO azonban szakít ezzel a hagyománnyal: megpróbálunk nagyobb területet lefedni, minél fényesebb csillagok körül megtalálni a bolygórendszereket”

- ismertette az új űrtávcső újítását a csillagász.

Ez azért hasznos, mert ha fényes és közeli csillagok körül találunk bolygókat, azokat sokkal könnyebb lesz később alaposan megvizsgálni. Például a légkörüket, méretüket, a bolygórendszer korát is sokkal könnyebb meghatározni – fűzte hozzá a Tudományos Akadémia Csillagászati Fizikai Kutatóintézete munkatársa.

Földön kívüli élet után kutatnak magyar tudósok

„Eddig egy nagyon szűk tartományban vizsgáltuk az égboltot, ahol nagyon pontos statisztikát kaptunk. Most pedig szeretnénk az egész égboltra kiterjeszteni ezt a vizsgálatot, és még pontosabb statisztikát kapni arról, hogy a közeli csillagok körül például milyen gyakran fordulnak elő a Földhöz hasonló bolygók. Ehhez több kisebb távcsővel fogunk egy nagyobb területet viszonylag pontosan monitorozni” - részletezte Szabó Róbert.

A műszereket egy nemzetközi konzorcium építi, amelyben magyarok is részt vesznek. Már a kezdetek kezdetétől ott vannak a magyarok, és három területen járulnak hozzá a PLATO sikeréhez.

„A tudományos területen a magyar tudósok a bolygókat és a csillagokat fogják vizsgálni. Algoritmusokat fejlesztünk – például az űrtávcső központi számtógépén futó algoritmusokat –, amelyek az adatfeldolgozást fogják segíteni. A harmadik terület pedig a műszerépítés; egy magyar cég már elkezdte a tervezését egy nagyon fontos alkatrésznek, egy központi tápegységnek, ami összehangolja mind a 26 távcsőnek a működését és szinkronban tartja az egész műszeregyüttest” - ismertette a Tudományos Akadémia Csillagászati Fizikai Kutatóintézete munkatársa.

Most indul az űrtávcső építése, és kilenc év múlva, 2026-ra tűzték ki az indulást

– igaz, ilyen űrprojektekben egy-két év csúszás időnként előfordulhat. A tervek szerint legalább négy évig fog működni az űrtávcső – ha semmilyen meghibásodás nem jön közbe –, és annyi adatot generál, hogy utána még évekig, évtizedekig is munkát fog adni a tudósoknak. Így a kezdeti koncepciótól az utolsó adatok letöltéséig és az utolsó adatmorzsák kimazsolázásáig ez egy sok évtizedes folyamat – mondta a csillagász.

„Ennek körülbelül a közepén vagyunk, egy nagyon fontos pillanatban,

amikor tulajdonképpen az egész űrmisszió hardvere, az űrbe kerülő űrtávcsőrendszer megépítése elkezdődhet” - hangsúlyozta Szabó Róbert.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Teljes a patthelyzet a bécsi repülőtéren

Hiába a 36 órás sztrájk, megszakadtak a tárgyalások a szakszervezetek és az Austrian Airlines osztrák légitársaság között. A dolgozók a Lufthansa leányvállalatánál ugyanolyan béreket követelnek, mint az anyacégnél, ahol egyébként a közelmúltban zárult egy sikeres munkabeszüntetés.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.02. kedd, 18:00
Káel Csaba
a MÜPA vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×