eur:
394.13
usd:
365.33
bux:
65384.6
2024. március 29. péntek Auguszta

Összefogás a klímaváltozás megrázó hatása ellen

A világon először globális együttműködés keretében dolgoznak ki stratégiát a korallzátonyok megóvására a klímaváltozás hatásaival, a környezetszennyezéssel és a túlhalászattal szemben - közölték a 50 Reefs elnevezésű projekt kezdeményezői, hangsúlyozva, hogy az érintett tényezők a zátonyok 90 százalékának pusztulását eredményezhetik 2050-re.

A 2016-os volt sorozatban a harmadik olyan év, amikor globális átlaghőmérsékleti rekordot mértek a kutatók. A magas hőmérséklet súlyos csapást mért a korallokra az ausztrál Nagy-korallzátonytól kezdve a karibi térségig, ami nem csupán a sérülékeny fajokra jelent veszélyt, hanem milliárd dolláros nagyságrendű fenyegetést jelent a part menti gazdaságokra nézve is.

A Queenslandi Egyetem Globális Változás Intézetének vezetője, Ove Hoegh-Guldberg szerint a 50 Reefs (Ötven zátony) elnevezésű projekt keretében a szakértők ötven korallzátonyt fognak kiválasztani idén a világ minden tájáról, hogy aztán ezeken teszteljék le a zátonyok megóvására kidolgozott technikákat, amelyek - ha beválnak - a későbbiekben a világ minden táján bevethetőek lesznek.

A tesztelni kívánt módszerek közé tartozik a halászat elől elzárt, védett tengeri övezetek kialakítása, a parthoz közeli vizek szennyezettségének csökkentése, a nem őshonos halfajok felszámolása és az oxigénpalackos búvárkodás visszaszorítása.

A projektet ismertető közleményben Michael Bloomberg amerikai milliárdos, az ENSZ város- és klímaügyi különmegbízottja aláhúzta, hogy az emberek egy része gyakran tévesen csak a szárazföldet sújtó hőhullámokkal, viharokkal és vadtüzekkel hozza összefüggésbe a klímaváltozást.

"Az éghajlatváltozás legdrasztikusabb következményeinek egy része a látóterünkön kívül, az óceánfenéken érezhető. Amennyiben nem cselekszünk azonnal, akkor a korallzátonyok 90 százaléka eltűnhet a Föld színéről 2050-re" - tette hozzá Bloomberg.

Az ausztrál Nagy-korallzátony az eddig megfigyelt legsúlyosabb korallfehéredését szenvedte el 2016-ban. Amikor a tengervíz túlságosan felmelegszik, a korallokban élő, azok színét adó algák kilökődnek és csak a fehéres színű mészváz marad utánuk.

Ha a folyamat hosszan tart, a korallok elpusztulnak, ami súlyos csapást jelent az élőhelyként és táplálékként a korallokra támaszkodó halakra és rajtuk keresztül az emberekre is.

Címlapról ajánljuk

Teljes a patthelyzet a bécsi repülőtéren

Hiába a 36 órás sztrájk, megszakadtak a tárgyalások a szakszervezetek és az Austrian Airlines osztrák légitársaság között. A dolgozók a Lufthansa leányvállalatánál ugyanolyan béreket követelnek, mint az anyacégnél, ahol egyébként a közelmúltban zárult egy sikeres munkabeszüntetés.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.02. kedd, 18:00
Káel Csaba
a MÜPA vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
Durvul a nyilatkozatháború a moszkvai merénylet körül, újfajta bombát vethetett be Oroszország – Háborús híreink csütörtökön

Durvul a nyilatkozatháború a moszkvai merénylet körül, újfajta bombát vethetett be Oroszország – Háborús híreink csütörtökön

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője azt mondta, az Iszlám Államnak nem voltak meg a képességei egy a krasznogarszkihoz hasonló terrortámadás kivitelezésére, és Ukrajnára és a Nyugatra igyekezett terelni a gyanút. Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés feje úgy nyilatkozott, Oroszországnak legkésőbb február közepe óta tudomása volt a készülő támadásról, ennek ellenére nem tettek semmit. A harkivi rendőrség vezetője szerint Oroszország egy új típusú irányított bombát vethetett be a városban szerdán, az UMPB D-30-at.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×