eur:
394.24
usd:
369.95
bux:
65045.06
2024. április 20. szombat Tivadar

Jégkorszaki kardfogú tigris Németországban

Jégkorszaki kardfogú tigris 300 ezer éves fogainak és csontjainak kövülete került elő Németországban ugyanazon az ásatáson, ahol az emberiség épen maradt legrégebbi vadászfegyvereit is felfedezték - közölte az Alsó-szászországi Műemlékvédelmi Hivatal.

A Schöningen mellett folyó ásatásokon a kardfogú tigris (Homotherium latidens) első észak-németországi maradványaira bukkantak. A nagymacska 1,1 méteres vállmagasságával és körülbelül 200 kilogrammos súlyával a jégkorszak legfélelmetesebb ragadozója volt.

A kutatók azt feltételezik, a schöningeni dárdákkal nemcsak vadásztak, hanem a kardfogú tigris ellen is védekezhettek. A kutatás vezetője, Thomas Terberger szerint a ragadozó maradványainak felfedezése új fényt vet a schöningeni fafegyverekre is.

Az 1994-ben, tíz méter mélyen felfedezett nyolc fadárda és egy lándzsa nagy szenzációnak számított, mivel először bizonyította, hogy a Homo heidelbergensis, vagyis a heidelbergi ember képes volt eszközt készíteni és kommunikálni.

Ekkor vált fontos ásatási hellyé a külszíni barnaszénbánya, ahol a fegyvereket megtalálták. Lelőhelyüktől néhány méterre akadtak a kutatók 2012-ben négy éles fogra és néhány lábszárcsontra. Mivel kevés hasonló lelet létezik, hosszú ideig tartott, míg azonosították, hogy kardfogú tigris maradványait fedezték fel.

A tigris hosszú fogai egyetlen csapással leteríthették a zsákmányt - állapította meg Terberger. Azt reméli, kutatócsoportja, mely az Alsó-szászországi Műemlékvédelmi Hivatal és a Thübingeni Egyetem kutatóiból áll, további leleteket fedez fel.

Címlapról ajánljuk
Oeconomus kiszámolta, mi az olimpikonná válás ára

Oeconomus kiszámolta, mi az olimpikonná válás ára

A nagy nemzetközi sportesemények kapcsán általában a közvetlenül látható eredményeket értékeljük, vagyis a kimagasló sportteljesítményt, ugyanakkor sokan felhívják a figyelmet arra a hosszú évekig tartó munkára és a kitartásra is, amely egy-egy teljesítmény mögött áll – ez áll az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzésében, amely az olimpikonná válás árát vizsgálta.

Kiderült, hány magyar dolgozik külföldön – és az is, mivel lehetne őket hazacsábítani

A magyarok főképpen a külföldön elérhető magasabb fizetés, az itthoni bizonytalanabb, kiszámíthatatlanabb jövő, valamint a "klíma" miatt vándorolnak ki valamelyik nyugat-európai országba – ez derült ki az Egyensúly Intézet felméréséből, amelyből javaslatcsomag is készült az intézet és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége összefogásából. Az InfoRádió Kozák Ákost és Gazsi Attilát kérdezte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.22. hétfő, 18:00
Dobrowiecki Péter Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
Mitrovits Miklós történész, Lengyelország-szakértő
Dani Rodrik figyelmezteti az Egyesült Államokat: nem érdemes egy távolodó célt üldözni

Dani Rodrik figyelmezteti az Egyesült Államokat: nem érdemes egy távolodó célt üldözni

Számos ország közelmúltbeli esete azt mutatja, hogy a feldolgozóipari foglalkoztatás növelése ahhoz hasonló, mint amikor egy gyorsan távolodó célpontot üldöznénk. Az automatizálás és a képzettséget igénylő technológiák jelentősen valószínűtlenné tették, hogy a feldolgozóipar olyan munkaerő-felszívó hatással bírjon, mint amilyennel egykor rendelkezett. Ez azt jelenti, hogy a jövő „jó munkahelyeit” a szolgáltatóiparban kell megteremteni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×