eur:
394.24
usd:
369.95
bux:
65045.06
2024. április 20. szombat Tivadar

Elindult a Plútó felé a "New Horizons"

Az űrkutatás történetében elsőként űrszonda indult csütörtökön Naprendszerünk legtávolabbi és legkisebb bolygójához, a Plútóhoz. Az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) zongoranagyságú, 454 kilogrammos, hét tudományos műszerrel felszerelt szondája, a New Horizons (Új Látóhatár) 6,4 milliárd kilométeres utat több mint kilenc év alatt teszi meg.

Az indítást eredetileg január 11-re tűzték ki, de kisebb műszaki hiba miatt későbbre ütemezték be, majd a keddi és szerdai újabb halasztás után a szonda csütörtökön - közép-európai idő szerint este nyolc órakor - egy Atlas V-551 hordozórakéta hátán a magasba emelkedett a floridai Kennedy Űrközpontból.

A Föld mellékbolygójánál, a Holdnál is kisebb Plútót 1930-ban fedezték fel az Kuiper-övezetben, a Naprendszer peremén. A görög mitológia alvilági istenéről elnevezett Plútónak három "holdja" van - köztük az 1978-ban felfedezett Charon. Mínusz 235-227 Celsius-fokos hőmérséklete miatt "jeges törpének" nevezik. Átmérője mindössze 2300 kilométer, a Holdé 3500 kilométer. Vannak tudósok, akik nem is tekintik a Plútót bolygónak, amely sajátos pályáján 248 év alatt kerüli meg a Napot.

A New Horizons minden idők leggyorsabb űrjárműve. Az indítás után kilenc órával halad el a Hold mellett, amelynek elérésére az Apollo 11-nek még három napra volt szüksége 1969-ben. A jelenlegi kedvező együttállásnak köszönhetően az óránként 58 ezer kilométeres sebességgel haladó Új Látóhatárt Naprendszerünk legnagyobb bolygójának, a Jupiternek a gravitációja 13 hónap múlva óránként 75 ezer kilométeres sebességre gyorsítja fel. Ez a lendület öt évvel rövidíti le az űrszonda útját.

A New Horizons a tervek szerint legkorábban 2015 júliusában érkezik a Plútóhoz, és műszerei révén öt hónapon át tanulmányozzák majd a "jeges törpét", valamint holdját, a Charont, majd pedig tovább távolodva az aszteroidákkal és jeges "kőtörmelékekkel" teli Kuiper-övezetet.

A NASA reméli, hogy a Pluto felszíni, geológiai és légköri adatain túl a szondával értékes információkat gyűjthetnek a Naprendszer mintegy 4,5 milliárd évvel ezelőtti keletkezésének a titkairól is. A New Horizons szinte "súrolja", mintegy tízezer kilométerre közelíti majd meg a Plútót, 27 ezer kilométerre pedig a Charont és kétszáz méteres átmérőjű felszíni alakzatokról is képeket tud majd készíteni.

Címlapról ajánljuk
Dohányosokat kérdeztek, érdekes dologok derültek ki

Dohányosokat kérdeztek, érdekes dologok derültek ki

A leszokási hajlandóságot nagyban befolyásolja, hogy mennyire érezzük távolinak a dohányzás negatív, illetve a leszokás pozitív következményeit – derül ki az ELTE PPK kutatóinak 1500 dohányost bevonó vizsgálatából.

Kiderült, hány magyar dolgozik külföldön – és az is, mivel lehetne őket hazacsábítani

A magyarok főképpen a külföldön elérhető magasabb fizetés, az itthoni bizonytalanabb, kiszámíthatatlanabb jövő, valamint a "klíma" miatt vándorolnak ki valamelyik nyugat-európai országba – ez derült ki az Egyensúly Intézet felméréséből, amelyből javaslatcsomag is készült az intézet és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége összefogásából. Az InfoRádió Kozák Ákost és Gazsi Attilát kérdezte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.22. hétfő, 18:00
Dobrowiecki Péter Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
Mitrovits Miklós történész, Lengyelország-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×