Enke mindeddig eltitkolt betegségéről az őt évek óta kezelő kölni orvos és a néhai kiváló sportoló felesége, Teresa számolt be a hannoveri klub vezetői által tartott délelőtti sajtóértekezleten. Mindketten elmondták, hogy Robert Enke 2003 óta volt beteg, a depressziónak könnyebb és súlyosabb szakaszai voltak, az elmúlt hónapokban azonban egyre inkább elhatalmasodott rajta a betegség. Életének szinte utolsó pillanatáig orvosi kezelés alatt állt.

Enke mindent elkövetett annak érdekében, hogy mindez ne tudódjon ki, ezzel kívánta védeni családját, magánéletét, és attól tartott, hogy a depresszió következtében vége szakadhat sportolói pályafutásának. Tartott attól is, hogy elvehetik tőlük azt a néhány hónapos kislányt, Leilát, akit feleségével az év elején - kétéves lányuk, Lara 2006-ban bekövetkezett halála után - idén fogadtak örökbe.

A 32 éves kapuvédő előző este hannoveri otthonának közelében mintegy 10 méterre a vasúti vágánytól leállította kocsiját, tárcáját az ülésen hagyta, majd a vágányon sétálva szinte kivárta, hogy a regionális vonat elüsse őt. A vonatvezető azt még észrevette, hogy valaki áll a sínek között, a 160 kilométeres sebességgel haladó szerelvényt azonban már képtelen volt lefékezni.

Az Enkét kezelő kölni orvos, Valentin Marsker elmondta, hogy a kapuvédő a kórházi ápolást elutasította, és évek óta csakis ambuláns kezelésen volt hajlandó megjelenni. Ezt erősítette meg felesége is, utalva arra, hogy férjének állandó félelmei volt, tartott a kudarcoktól, és - mint utalt rá - olykor rendkívül nehéz időszakokon mentek keresztül. Kezelőorvosa mindehhez azt tette hozzá, hogy Enkét nagyon megviselték a külföldi kudarcok, a Benficánál és a Barcelonánál szinte alig jutott szóhoz, a török Fenerbahcénél pedig a szurkolók nem fogadták be őt.

Az orvos erősítette meg azt az információt, hogy Robert Enke búcsúlevelet hagyott hátra. Ennek tartalmáról annyit közölt, hogy Enke bocsánatot kért családjától és kezelőorvosától "az általa okozott csalódásokért". Ennek kapcsán emlékeztetett arra, hogy Enkét még közvetlenül a halála előtti napokban is igyekeztek rábírni a kórházi kezelésre, ő azonban elutasította ezt.

Közvetve utalt arra, hogy az öngyilkosság gondolata Enkénél már korábban is felmerült, utána azonban mindig "jobb időszakok" következtek. Az elmúlt hónapok - kéztörése és súlyos fertőzéses gyomorbetegsége - különösen megviselték őt, mint ahogy az is, hogy betegsége miatt átmenetileg kikerült a válogatottból. Szeptemberben és októberben rejtélyes gyomorpanaszokkal kezelték, emiatt négy válogatott találkozót ki is kellett hagynia. Joachim Löw szövetségi kapitány azonban mindvégig azt hangoztatta, hogy nagy esélye van az elsőszámú kapus pozíciójára a jövő évi, dél-afrikai világbajnokságon.

A történtek mély megdöbbenést okoztak Németországban. Részvétüket nyilvánították Enke családjának a sportvezetők és a politikai vezetők is, Angela Merkel kancellárral az élen.

Szakértők szerint a súlyos betegség ellenére Enke rendkívüli fegyelemmel, illetve önuralommal rendelkezhetett. Bár tudták róla, hogy érzékeny - sőt labilis - ember, depresszióra azonban a klubvezetők és játékostársai közöl senki nem következtetett. Enke az ország egyik legnépszerűbb sportolójának számított, aki - különösen kislánya szívbetegség következtében bekövetkezett halála után - több gyermeksegélyezési akcióban vett részt. Az idézett szakértők ugyanakkor arra is rámutattak: Enke öngyilkossága számos kérdést vet fel az élsportolókkal szemben támasztott követelményekkel, továbbá orvosi ellenőrzésükkel kapcsolatban is.

A Német Labdarúgó Szövetség (DFB) bejelentette, hogy az első és második liga következő fordulójában Robert Enkére emlékére a játékosok gyászszalagot viselnek majd, és minden mérkőzésen egy percig a hálóőrre emlékeznek. A DFB kegyeleti okokból lemondta a szombati, Chile elleni barátságos mérkőzést, amelyre Kölnben került volna sor.

Robert Enke 2007-ben került be a válogatottba, és nyolcszor szerepelt a nemzeti tizenegyben. Pályafutását szülővárosában a második ligás FC Carl Zeiss Jénánál kezdte, de 18 évesen már az első ligás Borussia Mönchengaldbachnál debütált. Néhány éves és nem túl sikeres külföldi kitérő után 2004-ben a Hannover 96 és ezzel párhuzamosan Németország egyik legjobb kapuvédője lett. Utoljára klubcsapata bajnoki mérkőzésén vasárnap - két nappal az öngyilkosságot megelőzően - állt a háló előtt, és kiváló teljesítményt nyújtott, a stadion őt ünnepelte.

Hannover városa és a szurkolók kedd este óta Enkére emlékeztek, és az alsó-szászországi fővárosban szerdán egész napos gyászmegemlékezésre került sor.