Levélben kelt a doppingügybe keveredett Kovács Ágnes olimpiai bajnok védelmére Győrffy Dóra Európa-bajnoki ezüstérmes atléta. A civilben egyetemi adjunktusként is dolgozó magasugró szerint fájdalmas, hogy a sportolók hallgatnak.

"Miért nem mondanak semmit? Hisz a társukról van szó. És ha ők kerülnek ilyen helyzetbe? A hallgatás ebben az esetben azonban minden szónál többet elmond. Ha a dopping szóba kerül, a sportoló hallgasson és adjon mintát. Akárhol és akármikor. Az év minden napjáról, óráról órára számoljon be arról, hol lesz és mit csinál. A programot a szövetsége jóváhagyja, majd a WADA/MACS megy és ellenőrzi, amikor gondolja. Ha nincs ott, ahol előre mondta, doppingvétséget követ el. Az okok lényegtelenek... A szabály pedig szabály. El kell tiltani. De hát ez nem lehet igaz, ez embertelen. Embertelen, igen. És a sportoló mégis hallgat. Mert ha megszólal, gyanús lesz. Hogy el akarja kerülni az ellenőrzést. Vajon miért? Nem zörög a haraszt..." - szögezi le Győrffy Dóra.

A közgazdász végzettségű atléta szerint az a gond, hogy a nemzetközi doppingellenes szövetség, a WADA által kialakított szabályozás túlzottan bonyolult és betarthatatlan.

"Egyszerűen képtelenség egy hónappal előre tudni, hogy valaki hol fog tartózkodni a nap 24 órájában. És az sem igaz, hogy az ellenőrzés minden helyzetben elsőbbséget kell, hogy élvezzen. Ehhez nem feltétlenül Roger Moore és az ellenőrzés között kell választani, hanem sokkal prózaibb helyzetek is előfordulhatnak: például egy anyának el kell mennie a gyerekéért az óvodába, egy hozzátartozót orvoshoz kell vinni vagy egy tanárnak meg kell tartania az előadását" - írja Győrffy Dóra.

Az atléta szerint a rendelkezések betarthatatlanságával az ellenőrök is tisztában vannak, és az esetek 99 százalékában elnézőek, azaz ők sem tartják és tartatják be szigorúan a szabályokat.

"Marad az esetek 1 százaléka, vagy annál is kevesebb, amikor demonstrálni akarják a dopping elleni harc szigorúságát. Kovács Ágnes esete érzésem szerint ebbe az 1 százalékba tartozik, és az az igazán tragikus benne, hogy ha nem lenne olimpiai bajnok, akkor valószínűleg ő is a 99 százalékba került volna. Szó sincs tehát arról, hogy a szabályokat maradéktalanul betartják, és hogy mindenkire egyformán vonatkoznak. Ennek éppen az ellentéte igaz. A folyamat pedig teljesen önkényes - mivel bárkit le lehet buktatni a jelenlegi rendszerben, minden sportoló az ellenőrök jóindulatára és elnézésére van utalva" - fogalmaz az egyetemi adjunktus.

"Ágival nem voltak jóindulatúak, és könnyen lehet, azért, mert az ő megbüntetése különösen nagy visszhangra számíthat és különösen erőteljes üzenetet küld a WADA eltökéltségéről. Az ilyen jelzések pedig azért fontosak a szervezetnek, mert általuk is elismerten a doppingellenes harc eddig eredménytelen - a gyógyszergyártók jóval az ellenőrzés előtt járnak" - szögezi le Győrffy Dóra.

"Ági esetében tehát komolyan meg kell fontolni azt, hogy követtek-e el mulasztást az ellenőrök és azt is, mennyire életszerű, hogy Ági így akarta volna elkerülni a doppingvizsgálatot. Meggyőződésem, hogy egy sportoló, ha el akarja kerülni a vizsgálatot, nem ilyen módon teszi, és az is, hogy ha az ellenőrök minimális megértést tanúsítanak, mint ahogy azt az esetek 99 százalékában megteszik, vagy megfelelő felvilágosítást nyújtanak a következményekről, akkor a jelenlegi helyzet nem alakulhatott volna ki. Sportolóként és emberként a fentiek alapján nagyon remélem, hogy mindezt a csütörtöki fegyelmi tárgyalás során a bizottság is felismeri és Ágit felmenti a doppingvádak alól" - zárul Győrffy Dóra levele.