Inforádió

Meghallgatom Élő adás

Szobrot avatnak Rómában Amerigo Tot emlékére

Inforádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
Magyar-olasz művészek alkotását avatják fel Amerigo Tot emlékére hétfőn, a magyar születésű, de Olaszországban második hazára talált szobrász születésének századik évfordulóján Rómában.

A kétméteres szobrot, amelyet a magyar-olasz Fondéria Művészeti Egyesület tizenegy művésze készített, Róma főpolgármestere, Gianni Alemanno és Pécs polgármestere, Páva Zsolt közösen adja át az olasz főváros VI. kerületében, a Casilino negyedben található De Sanctis villa szoborparkjában.

Az Emlékezés Amerigo Totra - száz (Omaggio a Amerigo Tot - Cento) elnevezésű, egy tonna súlyú, bronz-acél kompozíciót 2008-ban már bemutatták a baranyai megyeszékhelyen. Akkor a baranyai város nevében - tekintettel arra is, hogy Pécs 2010-ben Európa Kulturális Fővárosa - a szobrászcsapat fölajánlotta Rómának, hogy az alkotást a művész 100. születésnapján állítsák föl köztéren.

A program szerint a délelőtt 11 órakor kezdődő ünnepségen mások között jelen lesz a Fondériát irányító Németh Pál, az alkotók, a római önkormányzat kulturális tanácsosa, Umberto Croppi, a műemlékvédelemért felelős Umberto Broccoli, valamint a Római Magyar Akadémia igazgatója, Kovács E. Péter és Vígh Éva tudományos igazgató.

Amerigo Tot Tóth Imreként született 1909-ben Fehérvárcsurgón. 1926 és 28 között Budapesten tanult, majd csatlakozott a Bauhaus csoporthoz Németországban és Moholy-Nagy László tanítványa lett. 1933-ban letartóztatják Németországban, de sikerül megszöknie. A szökést követően gyalog érkezett Rómába, ahol élete végéig, 1984-ig dolgozott. Rómába való megérkezését Szerb Antal tette feledhetetlenné az Utas és holdvilág című regényében: beszámolója szerint a szobrász a legelső éjszakát a Gianicolo-dombon egy bokorban aludta végig, reggel pedig a közeli Acqua Paola-szökőkút medencéjében fürdött meg.

A kezdeti nehézségek után a Via Giulia utcában, a Collegium Hungaricum épületében (a mai Róma Magyar Akadémián) lelt szállásra. Később a római művészvilág lakta Via Marguttára költözött. 1947-től a Collegium Hungaricum művészeti tanácsadója volt. 1949-ben megnyerte a Termini pályaudvar homlokzati frízére kiírt nemzetközi pályázatot. 1952-ben a XXIV. Velencei Biennále olasz pavilonjában állított ki, ahova később is visszatért. A magyar művész olaszországi alkotásait Róma, Anzio, Bari és Cosenza városa őrzi.

Életművében klasszikus és absztrakt kompozíciók egyaránt megtalálhatók.

1984-ben halt meg Rómában. Budapesten, a Farkasréti temetőben helyezték végső nyugalomra.