eur:
394.13
usd:
365.33
bux:
65384.6
2024. március 29. péntek Auguszta

Katona írt hivatalos himnuszt a NATO-nak - hallgassa meg

A NATO, történetében először, hivatalos himnusszal egészítette ki intézményes jelképeit.

Az észak-atlanti szövetség tájékoztatása szerint a himnusz már 1989-ben, a NATO megalapításának 40. évfordulója alkalmából megszületett, de akkor nem hoztak döntést a bevezetéséről, és évtizedekre félretették.

A zeneművet André Reichling kapitány, a luxemburgi hadsereg zenekarának karmestere írta, és megkomponálása óta már számos NATO-eseményen eljátszották, legutóbb a tagországok állam-, illetve kormányfőinek brüsszeli csúcstalálkozóján, 2017 májusában.

A NATO-tagországok atlanti szövetséghez akkreditált nagyköveteinek tanácsa (Észak-atlanti Tanács, NAC) által jóváhagyott himnusz nem tartalmaz dalszöveget. A másfél perces műben összesen húsz hangszer szólal meg, fuvolák, oboák, klarinétok, szaxofonok, trombiták, kürtök, harsonák, tuba és dobok.

A NATO első hivatalos himnuszának kottája a szövetség internetes oldalán is meghallgatható ( https://www.nato.int/cps/en/natohq/news_150419.htm).

A tájékoztatás szerint nem ez az első a bemutatott zeneművek közül, amelyet a szövetség himnuszául ajánlottak. 1958-ban, a NATO megalakulásának tizedik évfordulójára készülődve a brit Thomas Hildebrand Preston komponált indulót. Egy évvel később egy úgynevezett "NATO-éneket" szerzett Hans Lorenz, a német légierő kapitánya, ennek szövegét a holland Stephanus van Dam kapitány és az amerikai Leon van Leeuwen írták. A huszadik születésnap alkalmából a brit Sir Edward Chilton marsall egy újabb himnusz elfogadására tett javaslatot: a kompozíciót a szintén brit J. L. Wallace szerezte, és az akkori szövetséges tagállamok himnuszait dolgozta egybe.

Valamennyi próbálkozás közül a legsikeresebbnek és legtöbbet játszott dallamnak végezetül Reichling kapitány mintegy harminc éve játszott kompozíciója bizonyult, amely az év elejétől érvényes hivatalos himnusz lett - közölte a katonai szövetség.

A ma már 29 tagú NATO-t a hidegháborús fegyverkezés idején, 1949. április 4-én alapították Washingtonban. Az alapító tagok között volt az Egyesült Államok, Belgium, Dánia, az Egyesült Királyság, Franciaország, Hollandia, Izland, Kanada, Luxemburg, Norvégia, Olaszország és Portugália.

Magyarország - Csehország és Lengyelország mellett - 1999-ben csatlakozott a katonai tömbhöz. Montenegró tavalyi felvételét követően a csatlakozásra váró államok között van Georgia és Ukrajna. Macedónia a Görögországgal folytatott névvitája miatt ez idáig nem kapott meghívást a szövetségbe.

A NATO fő célkitűzései között szerepel, hogy a tagállamok minden politikai és katonai eszközt igénybe vesznek a tagországok szabadságának és a biztonságának megőrzése érdekében.

Címlapról ajánljuk

Teljes a patthelyzet a bécsi repülőtéren

Hiába a 36 órás sztrájk, megszakadtak a tárgyalások a szakszervezetek és az Austrian Airlines osztrák légitársaság között. A dolgozók a Lufthansa leányvállalatánál ugyanolyan béreket követelnek, mint az anyacégnél, ahol egyébként a közelmúltban zárult egy sikeres munkabeszüntetés.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.02. kedd, 18:00
Káel Csaba
a MÜPA vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
Durvul a nyilatkozatháború a moszkvai merénylet körül, újfajta bombát vethetett be Oroszország – Háborús híreink csütörtökön

Durvul a nyilatkozatháború a moszkvai merénylet körül, újfajta bombát vethetett be Oroszország – Háborús híreink csütörtökön

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője azt mondta, az Iszlám Államnak nem voltak meg a képességei egy a krasznogarszkihoz hasonló terrortámadás kivitelezésére, és Ukrajnára és a Nyugatra igyekezett terelni a gyanút. Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés feje úgy nyilatkozott, Oroszországnak legkésőbb február közepe óta tudomása volt a készülő támadásról, ennek ellenére nem tettek semmit. A harkivi rendőrség vezetője szerint Oroszország egy új típusú irányított bombát vethetett be a városban szerdán, az UMPB D-30-at.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×