eur:
394.36
usd:
370.05
bux:
65045.06
2024. április 19. péntek Emma
Még a katalánok körében is nagy a bizonytalanság

Még a katalánok körében is nagy a bizonytalanság

Bizonytalannak látják Katalónia jövőjét pénteken megjelent, az előző napi előrehozott katalán parlamenti választásokat kommentáló szerkesztőségi véleménycikkeiben a nagyobb országos spanyol és katalán napilapok.

Az Állampolgárok (Ciudadanos) nevű liberális párt győzelme ellenére a függetlenségi pártok szerezték meg a parlamenti többséget a katalán parlamenti választásokon - állapítható meg a szavazatok 99,59 százalékos feldolgozottságánál. (A választási eredményeket és a mandátumokat a cikk végén összegezzük.)

Még a katalánok körében is nagy a bizonytalanság

A választási részvétel rekordot döntött Katalóniában: a jogosultak 81,8 százaléka, összesen 4,3 millióan szavaztak. 

Az új katalán törvényhozásnak a jogszabályok értelmében január 23-ig kell megalakulnia.

„Kérdés, hogy milyen jövő vár Katalóniára?” – írta az ABC. A konzervatív újság szerint az Állampolgárok (Ciudadanos) nevű liberális, középutas párt történelmet írt győzelmével, azonban nem szerzett kormányzóképes többséget a parlamentben.

Még a katalánok körében is nagy a bizonytalanság

A függetlenségi pártok sem lehetnek elégedettek, mert hiába kerültek többségbe a katalán parlamentben, az egyoldalú elszakadási folyamat Spanyolországtól egy olyan párt választási győzelméhez vezetett, amely nacionalizmus-ellenes és védi a spanyol egységet. Az eredmény azt mutatja: a katalán társadalom két stagnáló identitásra oszlik – állapította meg az ABC.

A La Vanguardia című katalán napilap azt írta:

újdonság, hogy nem nacionalista párt végzett az élen,

a Ciudadanos számára sok szavazatott hozott, hogy vezetőjét olyannak mutatta, mint aki képes véget vetni a függetlenségi folyamatnak. A lap hangsúlyozta a Spanyolországban kormányzó konzervatív Néppárt „katasztrofális” eredményét, képviselőinek száma 11-ről 3-ra csökken a katalán törvényhozásban, ami az újság szerint annak tudható be, hogy a függetlenségpártiakon kívül mások is rossz üzenetként értékelték az alkotmány 155-ös cikke alkalmazását, még ha az előrelátható és törvényes válasz is volt az állam részéről.

Még a katalánok körében is nagy a bizonytalanság

Az új parlamentnek – megalakulása után – döntenie kell az új elnökről, akinek megválasztása a jelenlegi körülmények között nem lesz könnyű – utalt cikkében a lap arra, hogy Carles Puigdemont, aki a függetlenségi erők jelöltje lehet, Brüsszelben van, és Spanyolországban letartóztatási parancs van érvényben ellene. 

Ha április 8-ig nem sikerül elnököt választani, újabb választásokat kell tartani

– jegyezte meg az újság.

Az El País című baloldali napilap a választások legpozitívabb aspektusának nevezte a Ciudadanos győzelmét, és hogy a függetlenségi pártok – bár többségben maradhatnak, de – gyengültek, mert az előző ciklushoz képest kettővel kevesebb mandátumuk lesz. Az újság pozitívumként értékelte azt is, hogy a függetlenségi pártok nem szerezték meg a leadott szavazatok 50 százalékát, tehát nem rendelkeznek a társadalom többségének támogatásával, amely legitimizálná az elszakadást. A cikk szerint a függetlenségi pártok most gyengébbek a korábban elkövetett súlyos hibák miatt, és azért is, mert a katalán társadalom egy része felébredt, világosan és visszafordíthatatlanul mozgósított jogai és méltósága védelmében. Az El País úgy vélte:

a függetlenség mint egyoldalú elszakadási projekt megbukott,

és ismét meg fog bukni. Az állam megmutatta, hogy meg tudja akadályozni, Európa elutasítja, a katalán gazdaság pedig nem bírja ki. A napilap szerint a konzervatív Néppárt rossz választási szereplésének lesznek következményei országos szinten is, mert az komolyan korlátozza Mariano Rajoy miniszterelnök mozgásterét a spanyol politikában. 

Eredmények (

A függetlenségi pártok összesen a szavazatok 47,3 százalékát kapták meg, míg a spanyol egység pártjait a választók 43,3 százaléka támogatta. Előbbiek 70, utóbbiak 57 képviselőt delegálhatnak az új katalán törvényhozásba.

  • Az Állampolgárokra a szavazók 25,3 százaléka voksolt (1,1 millióan), 37 mandátummal ők alakíthatják meg a legnagyobb frakciót. 
  • A Brüsszelben tartózkodó Carles Puigdemont volt elnök pártja, az Együtt Katalóniáért (Junts pel Sí) 21,6 százalékos (940 ezer szavazat) támogatottsága 34 képviselői helyet ér. A
  • függetlenségi Katalán Köztársasági Baloldalra (ERC) a választók 21,4 százaléka (930 ezer fő) voksolt, ezzel a párt 32 képviselőt delegálhat a parlamentbe. 
  • A Katalán Szocialista Párt (PSC) a szavazatok 13,8 százalékával (600 ezer voks) 17 politikust ültethet a parlamenti patkóba. 
  • A baloldali Katalónia közösen (Catalunya en común) 7,4 százalékot kapott a szavazatokból (320 ezer), amivel 8 mandátumot ért el. 
  • A baloldali, függetlenségi Népi Egység (CUP) 4,4 százalékos támogatottsággal (190 ezer szavazat) 4 képviselői helyet kap. 
  • A Spanyolországban kormányzó Néppárt (PP) a szavazatok 4,2 százalékának köszönhetően (180 ezer voks) csupán 3 politikusa képviseli majd. 
Címlapról ajánljuk

Orbán Viktor: eljött az idő, hogy Budapest után Brüsszelben is megmentsük a szabadságot

"Amíg nemzeti kormány lesz, Magyarország nem lép be az ukrajnai háborúba senkinek az oldalán" - jelentette ki a Fidesz EP-kampánynyitó rendezvényén pénteken Orbán Viktor pártelnök. "No migration, no gender, no war" - adta ki a hármas jelszót.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.22. hétfő, 18:00
Dobrowiecki Péter Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
Mitrovits Miklós történész, Lengyelország-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×