eur:
394.24
usd:
369.95
bux:
65045.06
2024. április 20. szombat Tivadar
Megszavazták a katalán függetlenséget

Megszavazták a katalán függetlenséget

A katalán parlament megszavazta a "Katalán Köztársaság" függetlenségét kinyilvánító javaslatot.

A 135 képviselőből 70-en támogatták az elszakadást, 10-en szavaztak ellene. A javaslatot a kormányzó Együtt az Igenért pártszövetség és Népi Egység párt politikusai terjesztették elő, míg az ellenzék elvetette a tervet.

Előzőleg Madridban a spanyol miniszterelnök arra kérte a szenátorokat, hogy hagyják jóvá, hogy aktiválják az alkotmány immár híressé vált 155-ös cikkelyét. Ennek értelmében Madrid megszüntetné a regionális autonómiát és közvetlen kormányzás alá vonná a gazdag észak-keleti tartományt. 

A spanyol szenátorok előtt felszólaló Rajoy azt mondta,

„különleges lépések” bevezetését kéri az autónómia megszüntetésével, de nincs más választás.

„Vissza kell hogy térjen Katalóniába a jogállamiság, a demokrácia és a stabilitás” - mondta.

Rajoy azzal vádolta meg Carles Puidgemontot és a többi katalán vezetőt, hogy megosztják a családokat és töréseket okoztak a társadalomban.

„Azt mondják, hogy a katalánokat meg kell védeni a spanyol imperializmustól, de egy kisebbségről van szó, amely intoleráns módon Katalónia gazdájának kiáltotta ki magát és történelmi, kultúrális kizárólagosságot hirdet” – mondta.

A szenátorok nagy tapssal fogadták a miniszterelnök megjegyzéseit – ami nem meglepő, mivel Néppártja többségben van a felsőházban.

Csütörtökön az elszakadáspártiak nagy csalódására a katalán vezetés visszalépett a korábbi ötlettől, hogy előrehozott választásokat tartsanak. Ezek eredménye jó fokmérője lett volna annak, hogy a katalánok valóban támogatják-e a függetlenséget vagy sem.

A lépés egy időre megkötötte volna a madridi kormány kezét és késleltette volna a közvetlen kormányzás bevezetését.

Carles Puidgemont, a katalán autónómia vezetője azt mondta: azért nem írja ki az előrehozott választásokat, mert nincs garancia arra, hogy azokat normális körülmények között megrendezhessék. Közben Katalónia városainak utcáin szeparatista érzelmű lakosok ezrei várták a bejelentést.

Katalóniában október elején tartottak függetlenségi népszavazást, melyet a spanyol alkotmánybíróság alkotmányellenesnek nyilvánított, és a spanyol kormány a rendőrség bevetésével igyekezett is megakadályozni, ami több helyen erőszakba torkollt. A referendumon a választók valamivel több mint 40 százaléka vett részt, mert az elszakadás ellenzői nagyrészt bojkottálták a referendumot. Akik viszont elmentek, azoknak több mint 90 százaléka arra szavazott, hogy Katalónia szakadjon el Spanyolországtól, és váljon független állammá.

Címlapról ajánljuk
Dohányosokat kérdeztek, érdekes dologok derültek ki

Dohányosokat kérdeztek, érdekes dologok derültek ki

A leszokási hajlandóságot nagyban befolyásolja, hogy mennyire érezzük távolinak a dohányzás negatív, illetve a leszokás pozitív következményeit – derül ki az ELTE PPK kutatóinak 1500 dohányost bevonó vizsgálatából.

Kiderült, hány magyar dolgozik külföldön – és az is, mivel lehetne őket hazacsábítani

A magyarok főképpen a külföldön elérhető magasabb fizetés, az itthoni bizonytalanabb, kiszámíthatatlanabb jövő, valamint a "klíma" miatt vándorolnak ki valamelyik nyugat-európai országba – ez derült ki az Egyensúly Intézet felméréséből, amelyből javaslatcsomag is készült az intézet és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége összefogásából. Az InfoRádió Kozák Ákost és Gazsi Attilát kérdezte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.22. hétfő, 18:00
Dobrowiecki Péter Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
Mitrovits Miklós történész, Lengyelország-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×