A Jugoszláviából való kiválást követően, 1991-ben kezdett határvita miatt 2009-ben fordult Horvátország és Szlovénia a hágai nemzetközi döntőbírósághoz, amely múlt héten úgy határozott, hogy a Pirani-öböl jelentős részének - közel kétharmadának - szlovén fennhatóság alá kell kerülnie, és egy tengeri folyosót is létre kell hozni a horvát területi vizeken keresztül, amely akadálytalan kapcsolatot biztosít a szlovén partok és a nyílt tenger között.
A szárazföldi határvitában a bíróság Horvátország javára döntött, Zágrábnak ítélte a Szamobori-hegység Sveta Gera nevű csúcsát, valamint az isztriai határ melletti falvakat.
A múlt hétvégén azonban két újabb halászhajó-incidens történt a Pirani-öbölben, amely nyomán ismét diplomáciai jegyzéket váltott a két ország, mivel ellentétesen tekintenek az ítéletre.
Horvátország 2015-ben egyoldalúan visszalépett a döntőbírósági rendezéstől, miután a sajtóban olyan lehallgatási felvételek leiratai jelentek meg, amelyek arra utaltak, hogy a szlovén fél a bíróság szlovén tagján keresztül Ljubljana számára kedvező döntést lobbizott ki a döntőbíróságon.
Erről Szlovénia budapesti nagykövete Škrilec Ksenija megkeresésünkre elmondta, hogy országa a cikkek megjelenését követően visszavonta a döntőbíróságba delegált bíróját és a szlovén tárgyalócsoport vezetőjét, majd csaknem egy év telt el azzal, hogy az új felállású bíróság megvizsgálta az eset összes körülményét.
„Megállapították, hogy Szlovénia ugyan megsértette a megállapodást, de nem olyan mértékben, hogy ez akárhogyan befolyásolja a bíróságot abban, hogy a feladatot pártatlanul, semlegesen és nem részlehajlóan elvégezze” - fejtette ki.
Škrilec Ksenija hangsúlyozta, hogy az erről szóló 2009-es megállapodásban – amely Horvátország uniós csatlakozásának is egyik feltétele volt – mindkét ország elkötelezte magát a döntőbíróság mára meghozott ítéletének végrehajtására, tehát
Szlovénia már ennek módjáról egyeztetne Horvátországgal.
„Szlovénia szeretné folytatni a párbeszédet Horvátországgal. Mindenképpen jószomszédi és baráti párbeszédet szeretnénk továbbra is folytatni, hiszen úgy gondoljuk, hogy mindkét ország elemi érdeke a további baráti és jószomszédi kapcsolat” - emelte ki.
Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke a szlovén álláspontot erősítve nemrég a hágai döntőbíróság ítéletének végrehajtására szólította fel mindkét országot, amit a szlovén kormányfő, Miro Cerar üdvözölt is.
Horvátország azonban továbbra sem tekinti magára nézve kötelező érvényűnek a hágai döntést, így Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök Franz Timmermans szavaira reagálva közölte, hogy az Európai Bizottság nem illetékes ebben az ügyben, Horvátország elvárja a brüsszeli testülettől, hogy tartsa tiszteletben: kétoldalú problémáról van szó, amelyről Zágráb kész tárgyalni Ljubljanával.
A kormányfő kitért arra is, hogy az elmúlt évtizedben Horvátország - Szlovéniával fennálló rendezetlen ügyei és a csatlakozási tárgyalások szlovén részről történt hátráltatása miatt - éveket vesztegetett el az Európai Unióhoz való közeledésben olyan bilaterális problémák miatt, amelyeknek semmi közük nem volt a tárgyalási folyamatokhoz.
Andrej Plenkovic és Miro Cerar várhatóan jövő héten, július 12-én tárgyal egymással Ljubljanában a helyzet rendezéséről.
