eur:
395.31
usd:
372.42
bux:
65674.41
2024. április 19. péntek Emma
Minket is érint Kína puha befolyásszerzése és gigaprojektje

Minket is érint Kína "puha befolyásszerzése" és gigaprojektje

Kína politikai befolyásának növelésére és az amerikai dominancia ellensúlyozására indította a csillagászati összegekbe kerülő Új selyemút projektjét – mondta Salát Gergely Kína-szakértő az InfoRádió Aréna című műsorában. A sinológus szerint azonban nem megalapozott az a csodavárás, amelyet a magyar-kínai kapcsolatok fejlődésétől remél a magyar gazdasági-politikai elit.

Kína az Új selyemút létrehozásával a Távol-Kelettől egészen Nyugat-Európáig, néhány leágazással mintegy 60 országot kötne össze vasútvonalakkal, utakkal, csővezetékekkel és villamoshálózattal, illetve lebontaná a kereskedelem előtt álló jogi akadályokat.

A pár éve bejelentett programról a minap 29 ország legfelsőbb állami vezetőinek részvételével tartottak fórumot Pekingben.

Salát Gergely, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem kínai tanszékének vezetője, egyetemi docense azt mondta, Kína hatalmas összegeket ruházna be, hogy biztosítsa kereskedelmi útvonalait.

„Nyilvánvalóan Kína befolyást szeretne szerezni, hiszen ha valahol uralja a vasútvonalakat, a vezetékeket, az olajmezőket, gyárakat, akkor abban az országban fontos politikai befolyása is van a gazdasági befolyása mellett. Ez a puha befolyásszerzésnek egyfajta módja, ami viszont, ha a nagy képet nézzük, elég egyértelműen az Egyesült Államok ellen, vagy legalábbis az Egyesült Államok ellensúlyozására irányul a világban” - véli az egyetemi docens.

Kína ezt alapvetően gazdasági jellegű programként állítja be, amit kulturális projektekkel is alátámaszt – mondta a sinológus.

„Ennek a programnak a diákcserétől kezdve a zenés-tánccsoportok előadásain keresztül minden a részét képezi, ami csak a hatvan ország közötti kapcsolatokban elképzelhető.

Az, hogy ennek politikai jelentősége lenne, természetesen a kínaiak tagadják, de azt gondolom, hogy senki sem szokta bevallani, hogy most éppen befolyást épít” - fogalmazott a tanszékvezető.

A program egészen apró részletei még nem nagyon ismertek, a cél azonban érthető: Kína és az Európai Unió között tucatnyi határ állja útját az áruknak, sokszor többnapos kényszerpihenőkre küldve a portékát, nem mellesleg pedig kifejezetten rossz állapotban van a közlekedési infrastruktúra, ami szintén nem kedvez a kereskedelemnek – mondta Salát Gergely.

„Itt sok-sok tízezer kilométernyi utat, vasutat fel kell építeni.

Olyan összegekkel dobálóznak az egész vízió bekerülési költségei kapcsán, aminek a végén nem tudom megszámolni, mennyi nulla van”

- fogalmazott a sinológus.

Magyarországot az Új selyemút projekt keretében jelenleg a Budapest-Belgrád vasútvonal bővítése érinti, azonban – mivel nincs határideje a programnak – a következő évtizedekben továbbiakkal bővülhet – mondta el Salát Gergely.

A kínaiak is befektetők, aszerint is döntenek

Nem megalapozott az a csodavárás, amelyet a magyar-kínai kapcsolatok fejlődésétől remél a magyar gazdasági-politikai elit – fejtette ki az InfoRádió Aréna című műsorában a tanszékvezető.

A kínai befektetők is szinte teljesen a saját érdekeik alapján hoznak döntéseket - jelezte Salát Gergely.

„A kínai befektetők ugyanolyan befektetők, mint bármilyen más ország befektetői. Alapvetően az érdekeik mozgatják őket, és azt szeretnék, hogy a befektetett pénzük, energiájuk, idejük, odafigyelésük megtérüljön” - indokolta a tanszékvezető.

Minket is érint Kína puha befolyásszerzése és gigaprojektje

A sinológus beszélt az új szintre jutott magyar-kínai kapcsolatokról is.

„Az, hogy Kínával érdemes jó kapcsolatokat ápolni, vele jóban kell lenni, teljesen magától értetődő dolog pártszimpátiától függetlenül. A világ első vagy második legnagyobb gazdasági hatalma, ami mindenképpen a legnagyobb gazdasági hatalma lesz Kína. A következő évtizedek azért nagyon jó eséllyel Kínáról fognak szólni. Teljesen természetes, hogy a mindenkori magyar kormány különleges kapcsolatokra törekszik Kínával. Ezt egyébként nem Orbán Viktor kezdte el, hanem még néhány miniszterelnökkel korábban” - véli a docens.

Salát Gergely ugyanakkor óva intett a túlzott bizakodástól.

„A magyar politikai-gazdasági elit részéről egy megalapozatlan csodavárást érzékelek Kínával kapcsolatban. Azt hiszik, hogy mivel a nyugatiak nem segítenek, a németek nem hoznak több pénzt ide, nem vesznek több magyar árut, úgyhogy el kell indulni kelet felé.

A kínaiak pedig csak a mi két szép szemünkért és a hun-magyar rokonságért vagy Petőfi Sándor tiszteletéért ide fogják hozni a tőkéjüket, és magyar árut fognak venni.

Azért a kínaiakat is 99 százalékban az érdek mozgatja. Tehát fognak magyar árut venni akkor, ha az a magyar áru olyan, hogy minőségben és árban versenyképes bármilyen más ország árujával. Csak azért, mert magyarok vagyunk, mert megkoszorúzzuk az emlékművüket, vagy stratégiai partnerek vagyunk, azért ők nem fognak olyan üzletet kötni, ami számukra veszteséges” - fogalmazott a sinológus.

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Kínai tanszékének docense megjegyezte, hogy az országok a realista politikai iskola szerint nem barátkoznak, hanem az érdekeik mentén rendezőknek alkalmi szövetségekbe.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
Lefordultak az amerikai indexek

Lefordultak az amerikai indexek

Gazdasági információk tekintetében ma az amerikai lakáspiacról közölnek újabb adatot, ez a monetáris politikai kilátások szempontjából lehet érdekes. A héten eddig kedvezőtlenül alakulnak a részvénypiaci folyamatok, elsősorban az Izrael és Irán közötti konfliktus fokozódása nyomta rá a bélyegét a hangulatra, emellett továbbra is ott vannak a ragadós amerikai inflációval kapcsolatos aggályok, amelyek azt a narratívát erősítik, hogy akár hosszabb ideig maradhat a magas kamatszint. A magyar tőzsde ma esett, az európaiak viszont pluszban zártak. A tengerentúlon egyelőre esés látszik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×