eur:
394.15
usd:
365.3
bux:
65384.6
2024. március 28. csütörtök Gedeon, Johanna

Sokkolná a brit gazdaságot a Brexit

A fejlett ipari országok Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezete (OECD) szerint súlyos sokkot okozna a brit gazdaságnak, ha Nagy-Britannia az EU-tagságról június 23-ára kiírt népszavazás eredményeként kilépne az Európai Unióból, és az átgyűrűző hatásokat az EU-gazdaság is megszenvedné.

Az OECD szerdán ismertetett világgazdasági előrejelzésének Nagy-Britanniáról szóló fejezete szerint a szervezet azzal számol, hogy Brexit esetén - vagyis ha megszűnik a brit EU-tagság - már 2020-ban több mint 3 százalékkal elmaradna a brit nominális hazai össztermék (GDP) attól a szinttől, amelyet a brit gazdaság abban az évben az Európai Unió tagjaként elérhetne, az EU összesített GDP-értéke pedig 1 százalékkal lenne alacsonyabb.

Az OECD számításai szerint a veszteségek hosszabb távon még tovább mélyülnének: a tanulmány 2030-ra az alapeseti - vagyis a további brit EU-tagsággal számoló - előrejelzésnél már több mint 5 százalékkal kisebb brit GDP-értéket feltételez.

Az elemzés szerint a brit gazdaságot az első sokk akkor érné, ha a népszavazáson a kilépést pártoló tábor kerülne többségbe. Ez a sokk elsősorban a fogyasztói és az üzleti bizalomban lenne érezhető: a háztartások és a vállalatok elhalaszthatnák fogyasztási és beruházási kiadásaikat a feszesebbé váló hitelkondíciók közepette.

A második, jelentős sokk 2019 elején érné a brit gazdaságot, amikor Nagy-Britannia a feltételezhető menetrend alapján ténylegesen kiválna az Európai Unióból. Ez a sokkhatás kereskedelmi jellegű lenne, mivel hirtelen kereskedelmi akadályok emelkedhetnek a brit exportőrök elé az európai gazdasági térségen (EEA) belül, és abban az 53 országban is, amellyel az EU-nak kereskedelmi megállapodása van - áll az OECD szerdai elemzésében.

Az OECD tanulmánya egybecseng a brit üzleti szféra, illetve a Nemzetközi Valutaalap (IMF) nemrégiben közzétett hasonló figyelmeztetéseivel.

A Brit Iparszövetség (CBI), amelynek 190 ezer brit üzleti vállalkozás a tagja, legutóbbi tanulmányában azt jósolta, hogy az évtized végéig akár százmilliárd font (több mint 40 ezer milliárd forint) veszteséget is okozhatna a brit gazdaságnak az ország távozása az EU-ból.

Az enyhébb és súlyosabb forgatókönyveket felvázoló 79 oldalas tanulmány szerint - amelyet a CBI megbízásából a PwC üzleti tanácsadó cég állított össze - Brexit esetén a nominális brit hazai össztermék 2020-ban 3-5,5 százalékkal lenne alacsonyabb, mint abban az esetben, ha Nagy-Britannia abban az évben is az EU tagja lenne.

A PwC becslése szerint ez 55-100 milliárd font - háztartásonként 2100-3700 font - közötti nominális gazdasági veszteséget jelentene 2015-ös árfolyamokon számolva, elsősorban a Brexit okozta piaci-befektetői bizonytalanságok miatt.

Az IMF legutóbbi féléves világgazdasági jelentésének Nagy-Britanniára vonatkozó fejezete szerint helyi és globális szinten is súlyos gazdasági károkat okozna, ha Nagy-Britannia a népszavazás eredményeként távozna az Európai Unióból. A jelentés szerint a közelgő referendum önmagában is komoly bizonytalanságot okoz a brit gazdaságban aktív befektetői körben, és ennek máris látszanak a gazdaság aktivitására gyakorolt következményei.

A valutaalap ezért 1,9 százalékra rontotta a brit hazai össztermék idei növekedési ütemére adott előrejelzését az addigi prognózisában szereplő 2,2 százalékról.

Címlapról ajánljuk

Teljes a patthelyzet a bécsi repülőtéren

Hiába a 36 órás sztrájk, megszakadtak a tárgyalások a szakszervezetek és az Austrian Airlines osztrák légitársaság között. A dolgozók a Lufthansa leányvállalatánál ugyanolyan béreket követelnek, mint az anyacégnél, ahol egyébként a közelmúltban zárult egy sikeres munkabeszüntetés.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.02. kedd, 18:00
Káel Csaba
a MÜPA vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
Durvul a nyilatkozatháború a moszkvai merénylet körül, újfajta bombát vethetett be Oroszország – Háborús híreink csütörtökön

Durvul a nyilatkozatháború a moszkvai merénylet körül, újfajta bombát vethetett be Oroszország – Háborús híreink csütörtökön

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője azt mondta, az Iszlám Államnak nem voltak meg a képességei egy a krasznogarszkihoz hasonló terrortámadás kivitelezésére, és Ukrajnára és a Nyugatra igyekezett terelni a gyanút. Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés feje úgy nyilatkozott, Oroszországnak legkésőbb február közepe óta tudomása volt a készülő támadásról, ennek ellenére nem tettek semmit. A harkivi rendőrség vezetője szerint Oroszország egy új típusú irányított bombát vethetett be a városban szerdán, az UMPB D-30-at.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×