eur:
394.07
usd:
364.96
bux:
65384.6
2024. március 28. csütörtök Gedeon, Johanna

Cameronra félelmetes ellenfelek várnak

Több európai lap szerint is újabb kivételekre teremthet precedenst az Európai Unió és Nagy-Britannia múlt heti megállapodása. A The Wall Street Journal (WSJ) európai kiadása szerint a korábbi állapotokhoz most már akkor sem lehetséges visszatérni, ha végül az EU-pártiak győznek a brit EU-tagság sorsáról tartandó népszavazáson.

Véglegesen megváltozott az európai projekt természete azáltal, hogy David Cameron brit kormányfő egy hazai belpolitikai vita rendezése érdekében azzal fenyegette meg az uniós társállamok vezetőit, hogy "felrobbantja" a második világháború utáni európai rendet, amennyiben az EU nem változtat a szabályain - írta a WSJ. Az amerikai napilap európai kiadásában megjelent cikk szerint a referendum maradandó sebeket fog ejteni Nagy-Britannia és az Európai Unió politikáján egyaránt. A közösség működésének korábban az volt az alapelve, hogy a szuverén országok közötti kapcsolatoknak a jogállamiság elvén kell nyugodnia, hogy az erősebb tagállamok nem nyomhatják el a gyengébbeket, és hogy az EU minden polgárát egyenlő bánásmódban kell részesíteni - írta a WSJ.

A Die Welt című német konzervatív hetilap szerint az uniós csúcson történtek megmutatták, hogy igen korlátozott az EU problémamegoldó képessége. A nagyhatalmi ábrándokat kergető közösség nemigen képes arra, hogy szembenézzen a "valódi kihívásokkal", hiszen Franciaországot megbénítja a félelem a terrortól, Nagy-Britannia a szárazföldi Európától való elzárkózás, a splendid isolation (ragyogó elzárkózás) évszázados hagyományait követve a "ragyogó bizonytalanság" állapotába manőverezte magát, Olaszország "a saját minestrone (levesét) főzi", a kelet-európaiak "szeretnének kiszállni a 21. századból", Görögország pedig "továbbra is játssza a punkot". Mindeközben Németország az európai megoldások szükségességéről "papol", de nem képes megértetni álláspontját.

A liberális Der Tagesspiegel szerint Cameronról nagyon is el lehet képzelni, hogy bővíteni tudja az EU-pártiak táborát, hiszen a tavaly májusi, pártjának abszolút többséget eredményező választási győzelemmel már megmutatta, hogy érti, mi foglalkoztatja a brit választókat. Az uniós tagságról tartandó népszavazást felvezető kampánnyal Cameron "elkezdte élete játszmáját", és meglehet, hogy "megpecsételi politikai sorsát", ha ezúttal nem győzedelmeskedik - írta a berlini lap.

A vezető francia gazdasági lap, a Les Échos úgy látja, hogy az egyezség csapda Európa számára, mert "a megállapodás után, amellyel elkerülhető a Brexit, egyes államok abba a kísértésbe eshetnek, hogy hasonló előnyöket kérjenek". Ráadásul a lap szerint "az eurózóna jelenleg semmilyen olyan jellegű programmal nem rendelkezik, amely beindítaná a dinamizmust". A Les Échos szerint az is felmerül, hogy csak "egy látszatmegoldásról van szó, egy jogi placebóról annak érdekében, hogy David Cameron arcvesztés nélkül megússza, hogy belelavírozta magát a referendum ígéreteibe".

A Le Figaro szerint a megállapodás annyi "technokrata csipkét" visel magán, hogy az "halandók számára kibogozhatatlan". A konzervatív lap szerint felmerül a kérdés, hogy Cameron nem mondott-e már búcsút az EU-nak, és a kompromisszum "férget tesz a gyümölcsbe". "Ha Nagy-Britannia a megkapott feltételekkel az Európai Unióban marad, tönkreteszi, ha kilép belőle, akkor is lerombolja" - vélte a Le Figaro.

A baloldali Libération szerint a megállapodás "veszélyes precedenst" teremt más uniós tagállamok számára. A lap szerint a brüsszeli kompromisszum "jó reklám a Frexithez a Nemzeti Front számára", azaz Franciaország esetleges kilépéséhez az EU-ból, amelyet Marine Le Pen pártja szorgalmaz. "A szélsőjobboldali párt a brit módszerben lehetőséget lát arra, hogy hitelessé tegye saját javaslatait európai téren" - írta a Libération.

A La Libre Belgique című belga napilap szerint David Cameron erős ellenszéllel találja szemben magát, amikor a pénteki eredményekről számol be a londoni parlamentben. Eddig sikerült több jelentős politikust az uniós tagság mellett érvelők táborában tartania, ugyanakkor olyan meghatározó személyiségek is elpártoltak tőle és csatlakoztak a kilépést támogatókhoz, mint London polgármestere, Boris Johnson.

Az Európai Unió (EU) vezetői a britekkel kötött megállapodással okosan a kisebbik rosszat választották, s ezzel gyakorlatilag rámutattak arra, hogy többsebességes unió van, az integráció "a la carte" történik, s precedenst teremtettek a kivételekhez is - írta kommentárjában a Sme című liberális pozsonyi lap. Első ránézésre nyilvánvaló, hogy az unió "széleskörű szívességeket tett", ugyanakkor szó sincs arról, hogy a törvények feletti teljhatalom visszatért volna Westminsterbe - jegyezte meg a "Cameron nagy játszmája" című írás szerzője, Peter Schutz.

Bár a brüsszeli tárgyalások igényesek voltak, David Cameronra otthon egyenesen sziszifuszi munka vár s annak során nagyon keveset nyom majd a latban, hogy mit sikerült elérnie a csúcstalálkozón - írta a független pozsonyi Pravda. A "Szigeteki dráma, második rész" című cikk írója megjegyzi: az, hogy Boris Johnson nemet mondott az unióra, ugyan újabb ráncot ró Cameron homlokára, de nem jelenti azt, hogy a csata már elveszett volna.

Az uniós tanácskozás előtt is tudvalévő volt, hogy a brit szigeteken élő mintegy 800 ezer lengyel miatt Lengyelország a tagállamok közül "fizeti a legmagasabb árat a Brexit elkerüléséért" - írja a Rzeczpospolita lengyel napilap. "A kormány tárgyalási célja a veszteségek maximális csökkentése volt" - véli a cikkíró. Beata Szydlo lengyel kormányfő álláspontjára utalva - leszögezi: Lengyelország számára "a briteknek tett engedmények még mindig kedvezőbbek a Brexitnél", mely a lengyel munkavállalókat teljességgel megfosztaná az uniós jogi garanciáktól.

Bár az Európai Unió komoly engedményeket tett Londonnak, a brit uniós tagságról szóló népszavazás kimenetele továbbra is nagyon bizonytalan - vélik a cseh lapok. "Az európai országok nagyvonalúak voltak, mert nem akarják, hogy Nagy-Britannia kilépjen az Unióból, már csak ezért is, mert ez láncreakciót indíthatna el" - vélekedik a Hospodárské Noviny című politikai és gazdasági napilap. Úgy látja: az elfogadott kompromisszum kedvez a briteknek, s ha azok az eszükre hallgatnak, maradnak az EU-ban. Félő azonban, hogy nem az érvek, hanem az indulatok fognak dönteni, ezért az eredmény bizonytalan - jegyzi meg a lap.

Nem kizárt, hogy a kompromisszumos megoldással az EU saját magának csinált problémát, mert nem lehet kizárni, hogy a jövőben mások is követni fogják a britek példáját és előjogokat fognak követelni maguknak - vélekedik a Právo című baloldali napilap. A kommentár szerint a kis tagállamok ezt biztosan nem teszik meg, de a nagyobb tagoknál "már semmi sem biztos".

Nagy-Britannia bennmaradása az unióban Csehországnak alapvető érdeke. És nem csak gazdasági okokból. Az a mód, ahogy a britek az uniós tagságról vitáznak, a politikai kultúra magas fokát jelzi, s példa lehet a csehek számára - állapítja meg a konzervatív Lidové Noviny.

A brit sajtó a Konzervatív Párt megosztottságára és Boris Johnson londoni polgármester Brexit-párti állásfoglalására koncentrál a brit EU-népszavazásról szóló kommentárjaiban. A The Guardian című vezető baloldali napilap kiemeli szerkesztőségi cikkében, hogy a brit kormány belső kabinetjének kétharmada a brit EU-tagság fenntartásának hivatalos álláspontját támogatja, a kormányzó Konzervatív Párt helyi szervezeteinek és tagságának legalább kétharmada viszont Brexit-párti, vagyis azt szeretné, ha Nagy-Britannia távozna az Európai Unióból. A lap szerint a népszavazásig hátralévő négy hónap fő kockázata az, hogy olyan elkeseredett belső viszályokat hoz a felszínre a kormánypárton belül, amelyekre azután nehéz lesz gyógyírt találni. Ilyesmi történt már a Konzervatív Pártban, és megtörténhet újból. A tanulság az, hogy az európai kérdés túl fontos ahhoz, semhogy a konzervatívokra lehessen bízni - áll a The Guardian szerkesztőségi írásában.

A The Times című tekintélyes konzervatív - és EU-szkeptikus irányvonalú - napilap azt emelte ki elemzésében, hogy miután London rendkívül befolyásos konzervatív párti polgármestere, Boris Johnson hivatalosan a kilépést pártoló kampányhoz csatlakozott, a további brit EU-tagságért kampányoló David Cameron miniszterelnöknek "félelmetes koalícióval" kell szembenéznie, hiszen saját kabinetjéből is többen a távozást szorgalmazzák, az alsóházi tory frakciónak pedig akár a fele is Brexit-pártinak bizonyulhat.

Címlapról ajánljuk
Kis-Benedek József az Arénában: a moszkvai merényletet nem csak az Iszlám Állam szervezte

Kis-Benedek József az Arénában: a moszkvai merényletet nem csak az Iszlám Állam szervezte

Az Iszlám Állam mellett ukrán katonai hírszerzést sejti a 137 ember halálát követelő múlt pénteki terrortámadás mögött Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő, címzetes egyetemi tanár, az MTA doktora. Az InfoRádió Aréna című műsorában beszélt arról is, hogy folyamatosan erősödik az együttműködés Irán, Oroszország és Kína között, és részletesen szólt arról is, hogy miért fontos az izraeli miniszterelnöknek, hogy háborúzzon a gázai övezetben, és kik támogatják ebben.

MNB: megnőtt a forint inflációra gyakorolt hatása

A korábban vártnál mérsékeltebb növekedés, alacsonyabb, de az év közben kissé emelkedő infláció vár a magyar gazdaságra az idén – derül ki a Magyar Nemzeti Bank inflációs jelentéséből, amely 2025-re vetíti előre a 3 százalékos inflációs cél elérését.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.02. kedd, 18:00
Káel Csaba
a MÜPA vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×