eur:
394.24
usd:
369.95
bux:
65045.06
2024. április 20. szombat Tivadar

Kártérítésre kötelezte Moszkvát az Európai Emberi Jogi Bíróság

Kártérítésre kötelezte az orosz kormányt kedden az Európai Emberi Jogi Bíróság egy ellenzéki aktivista számára, akit 2012-ben tartóztattak le Moszkvában a Vlagyimir Putyin elnök újraválasztása elleni tiltakozások során.

A bíróság weboldalán kedden közölt határozat értelmében Oroszországnak 25 ezer euró kártérítést és 7 ezer euró jogi költségtérítést kell kifizetnie Jevgenyij Frumkin számára, akit 15 napig tartottak fogva a Bolotnaja téri tűntetésben való részvétele okán. A megmozdulás Putyin eskütételének előestéjén történt, részvevői választási csalásra hivatkoztak.

Az indoklás szerint a Frumkinnal szemben foganatosított intézkedések "durván aránytalanok voltak az elérni kívánt célhoz képest".

A Bolotnaja téren mintegy 400 embert vettek őrizetbe, a tüntetők és rendőrök közötti összecsapásokban több tucatnyian megsérültek. Mindkét oldal a másikat vádolta provokációval. Több tüntetőre több évi szabadságvesztést szabtak ki Oroszországban, miután erőszak szervezése miatt elmarasztalták őket. A főleg Moszkvára és Szentpétervárra összpontosuló 2012-es megmozdulások végül fokozatosan elhaltak.

Egyelőre nem világos, hogy Moszkva végrehajtja-e az emberi jogi bíróság Frumkin ügyében hozott ítéletét vagy annak korábbi verdiktjeit. Szeptemberben a strasbourgi törvényszék 7 ezer euró kártérítést ítélt meg három másik orosz tüntetőnek az emberi jogaik megsértése miatt.

Az orosz elnök decemberben írta alá azt a törvényt, amely feljogosítja az orosz alkotmánybíróságot annak eldöntésére, hogy végre kell-e hajtani a strasbourgi ítéleteket. Vlagyimir Putyin, aki messze a legnépszerűbb politikus Oroszországban, a várakozások szerint a 2018-as elnökválasztáson is indulni kíván majd.

A Frumkin-ügyben a bíróság megállapította, hogy az orosz hatóságok a tüntetés szervezőivel való kommunikálás minimális követelményeit sem tartották be, a megmozdulás békés jellegének biztosítása érdekében.

Címlapról ajánljuk
Kiderült, hány magyar dolgozik külföldön – és az is, mivel lehetne őket hazacsábítani

Kiderült, hány magyar dolgozik külföldön – és az is, mivel lehetne őket hazacsábítani

A magyarok főképpen a külföldön elérhető magasabb fizetés, az itthoni bizonytalanabb, kiszámíthatatlanabb jövő, valamint a "klíma" miatt vándorolnak ki valamelyik nyugat-európai országba – ez derült ki az Egyensúly Intézet felméréséből, amelyből javaslatcsomag is készült az intézet és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége összefogásából. Az InfoRádió Kozák Ákost és Gazsi Attilát kérdezte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.22. hétfő, 18:00
Dobrowiecki Péter Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
Mitrovits Miklós történész, Lengyelország-szakértő
Hat héten át zajlik a világ leghosszabb választása: most dőlhet el másfél milliárd ember jövője

Hat héten át zajlik a világ leghosszabb választása: most dőlhet el másfél milliárd ember jövője

Indiában pénteken kezdődött meg a világ legnagyobb általános választása, amelyen közel 1 milliárd választásra jogosult adhatja le a szavazatát. A rendkívüli méretek miatt ezt a szokásosnál sokkal hosszabb időkeretben bonyolítják le, összesen hat héten keresztül zajlik a voksolás, eredményekre csak júniusban lehet majd számítani. A döntés nem könnyű, ugyanis számos olyan tényező van, amely befolyásolhatja a választók döntését. Elemzésünkben összeszedjük, hogy mi motiválhatja most az indiai szavazókat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×