"Rendkívül érdekes, hogy a francia államfő, mielőtt elment Moszkvába, csúcstalálkozót folytatott a brit miniszterelnökkel, az amerikai elnökkel, a német kancellárral, illetve a spanyol és olasz miniszterelnökkel" - mondta Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő az InfoRádiónak.

Hozzátette: az is érdekes volt, hogyan magyarázták ezt a találkozót.

"Az olasz miniszterelnök közölte: természetes, hogy Párizsért bosszút állnak, részt vesz Szíriában és Irakban az Iszlám Állam elleni háborúban, de kéri szövetségeseit, hogy szálljanak partra Líbiában, és valahogy oldják meg a líbiai helyzetet. Hiszen Olaszország számára a fő veszély Líbia, onnan jönnek a migránsok"

Nógrádi György emlékeztetett, hogy a német védelmi miniszer, Ursula von der Leyen közölte, hogy ez nem háború, nem kell hadüzenet, hiszen az Iszlám Állam nem állam, hanem terrorista gyülekezet. A brit miniszterelnök pedig közölte, hogy néhány napra van szüksége, amíg meggyőzi képviselőtársait és Nagy-Britanniának kötelessége részt venni ebben a háborúban.

"Egy rendkívül széles nemzetközi összefogásra kerül sor, fejlődik és alakul a koalíció az Iszlám Állammal szemben. Ez a koalíció már hónapok óta működik, de nem tiszta, még a felsővezetés előtt sem, hogy a francia kezdeményezés milyen új elemeket fog belevinni a koalícióba" - hangsúlyozta a szakértő.

Mint mondta, a Putyin-Hollande találkozó lényege az volt, hogy Oroszország felsorakozik Franciaország mögé a merénylet hatására. Putyin pedig bejelentette, hogy Franciaország a szövetségese és együttműködnek Franciaországgal. Az együttműködés konkrét területének megjelölte az Iszlám Államot és a Földközi-tenger medencéjét. Tehát kétoldalú együttműködést hirdetett meg a franciákkal, ami teljesen új fejlemény.

"Európa Putyin szalonképességében is kettéosztott. A németek, a franciák és a visegrádi négyek elfogadják Oroszország fellépését, és Európa jelentős része egyetért abban, hogy a Krím Oroszország része lesz a jövőben. Az egyéb területeken viszont egy politikai kompromisszumra van szükség, amit Putyin hajlandó elfogadni. De a skandináv országok, a balti térség, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok sokkal keményebb oroszellenes fellépést javasol. Tehát a szíriai kérdésnek van egy olyan vetülete is, hogy ezen keresztül sor kerülhet-e Putyin szalonképessé tételére, illetve az embargó feloldására. A kérdés az, lehetnek-e a G7-ekből újra G8-ak, magyarul a legfejlettebb országok vissza fogják-e hívni Oroszországot" - fogalmazott Nógrádi György.

A biztonságpolitikai szakértő szerint a franciák hosszú távon nem fogadják el Aszadot, mint jövőbeni vezetőt, az oroszok pedig szabad választásokat szeretnének Szíriában.

"Az orosz álláspont tiszta, a francia álláspont pedig az, hogy egy darabig maradjon Aszad, aztán majd meglátjuk. A francia és az orosz kezdeményezés most néhány hónapig találkozik, de hogy mi lesz utána, az jelenleg megjósolhatatlan" - fűzte hozzá Nógrádi György.