eur:
394.13
usd:
365.33
bux:
65384.6
2024. március 29. péntek Auguszta

Szijjártó: a migrációs áramlatot szabályozni lehet

A Szerbiával való határzárral Magyarország bebizonyította, hogy a területvédelem lehetséges, és a migrációs áramlatot szabályozni lehet - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az Il Sole 24 Ore olasz gazdasági napilapnak adott interjúban.

"Innen kell újraindulnunk Brüsszelben" - tette hozzá.

A Magyarországnak nincsen szüksége migránsokra, a kvóták abszurdak címmel csütörtökön megjelent interjúban a miniszter az Európába érkező migrációról, a kvótarendszerről, a határzárról, valamint a magyar kormány által javasolt megoldásokról is beszélt.

Kijelentette: "nem vagyunk Németország, Magyarországnak nincsen szüksége migránsokra. A bevándorlókat szétosztó kvóták rendszere abszurd, és soha nem fogják alkalmazni. De a probléma létezik és nagyon súlyos, az Európai Uniónak egyértelmű választ kell adnia a migrációs áramlatra."

Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy Magyarország tiszteli a migránsokat befogadó Németország álláspontját, de "Magyarországnak más elképzelései és más igényei vannak", a kormány a demográfiai válságot a magyar családok támogatásával kívánja megoldani, a munkaerőt pedig a magyar munkanélküliek foglalkoztatásával akarja biztosítani.

Megjegyezte, hogy a Magyarországon tartózkodó bevándorlók - éppúgy mint a Görögországban, Szerbiában, Horvátországban vagy Szlovéniában tartózkodók - nincsenek életveszélyben. "Olyan emberek, akik (...) gazdasági okokból megpróbálnak eljutni Nyugat-Európába, hogy munkát találjanak. De hogy adhatunk munkát annak, aki kövekkel dobálja a rendőreinket?"

Az európai szabályokat be kell tartani, és "mi betartjuk őket" - hangsúlyozta a miniszter. "A schengeni egyezmény a külső határok ellenőrzésére kötelez (...) Senki sem érkezhet a határra azt követelve, hogy úgy és akkor lépjen be a területünkre, ahogyan és amikor ő akarja."

A bevándorlóknak az európai tagállamot közötti elosztását célzó kvótarendszert a magyar diplomácia vezetője "abszurdnak, értelmetlennek" nevezte. Hangsúlyozta, hogy a magyar kormány teljesen ellenzi a bevándorlók kötelező elosztását. "A kvóták elfogadhatatlanok, az első regisztrációt szolgáló hot spotok nem léteznek, 30 millió ember akar belépni Európába és mi arról vitázunk, hogyan kezeljünk néhány ezret. Brüsszelben túl nagy az összevisszaság" - fogalmazott.

Szijjártó Péter négy pontban foglalta össze a lehetséges megoldást: a határok védelme, a határokat ellenőrző közös európai erő megteremtése, a Törökországgal, Jordániával, Libanonnal és Irakkal való megállapodás a migránsáradat szabályozására, a szíriai és libanoni válság megoldása és az afrikai országok fejlődésének támogatása.

"Ha Brüsszel nem ad erős és határozott választ, a migránsok a végén destabilizálják az egész kontinenst" - jelentette ki.

Szijjártó Péter közös és pragmatikus európai uniós külpolitikát szorgalmazott a gazdaság támogatására. Alapvetőnek nevezte az Oroszországgal, Fehéroroszországgal, Iránnal és Kínával való kapcsolattartást, megjegyezve, hogy az EU-tagállamok ezzel kapcsolatos kritikái mögött gyakran nemzeti vállalatok érdekei húzódnak.

Címlapról ajánljuk

Teljes a patthelyzet a bécsi repülőtéren

Hiába a 36 órás sztrájk, megszakadtak a tárgyalások a szakszervezetek és az Austrian Airlines osztrák légitársaság között. A dolgozók a Lufthansa leányvállalatánál ugyanolyan béreket követelnek, mint az anyacégnél, ahol egyébként a közelmúltban zárult egy sikeres munkabeszüntetés.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.02. kedd, 18:00
Káel Csaba
a MÜPA vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
Durvul a nyilatkozatháború a moszkvai merénylet körül, újfajta bombát vethetett be Oroszország – Háborús híreink csütörtökön

Durvul a nyilatkozatháború a moszkvai merénylet körül, újfajta bombát vethetett be Oroszország – Háborús híreink csütörtökön

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője azt mondta, az Iszlám Államnak nem voltak meg a képességei egy a krasznogarszkihoz hasonló terrortámadás kivitelezésére, és Ukrajnára és a Nyugatra igyekezett terelni a gyanút. Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés feje úgy nyilatkozott, Oroszországnak legkésőbb február közepe óta tudomása volt a készülő támadásról, ennek ellenére nem tettek semmit. A harkivi rendőrség vezetője szerint Oroszország egy új típusú irányított bombát vethetett be a városban szerdán, az UMPB D-30-at.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×