A Reuters hírügynökség birtokába jutott listán szerepel az infrastruktúra fejlesztése, amelynek révén csökkenthető a balti államok és Délkelet-Európa függősége a Gazprom orosz állami gázszállító óriástól.

A brüsszeli jogalkotók, kihasználva azt válságot, amit Oroszország teremtet azzal, hogy elragadta a Krímet Ukrajnától, felgyorsították a 28 EU-tagország közötti vezetékhálózat bővítésén alapuló, az egységes uniós energiapiac megteremtését célzó tervek kidolgozását.

Nagy-Britanniát nem érinti közvetlenül az orosz válság, mivel nem függ az orosz gázszállításoktól, de nyugtalanítja a szállítások megbízhatósága, valamint azok a többletköltségek, amelyek esetleges szükséghelyzetben merülhetnek fel.

Az elsőbbségi tervek listáján szerepel az első vezeték megépítése Belgium és Nagy-Britannia között, ezt a belga Elia, és gáz- és elektromos áramelosztó hálózatot üzemeltető brit társaság, a National Grid PLC valósítja majd meg. A listán szerepel az Írország és Nagy-Britannia közötti áram- és gázkapcsolat megteremtése is.

Az Európai Unió célja az, hogy a tagállamoknak legalább három lehetőségük legyen a gázszállítások megválasztására, miközben a költségek csökkennének és a szállítások biztonságosabbá válnának azáltal, hogy a rendelkezésre álló energián sokkal hatékonyabban lehetne osztozni.

Az Európai Bizottság várhatóan a jövő héten hozza nyilvánosságra listáját, a testület egyben szeretné megerősíteni azt a célját, hogy minden egyes ország képes legyen energiakapacitásának tíz százalékát megkapni az egymás közötti hálózatokon keresztül.

A bizottság adatai szerint Nagy-Britannia, Írország és Olaszország, akárcsak Spanyolország, valamint Portugália gyakorlatilag energiaszigetek, kapcsolati kapacitásuk csupán 3-5 százalékos.

Az előre jelzett listából, amelyet időnként frissítetnek, egyes tervek kikerültek, többek között az, amely szorosabbra fűzné a viszonyt Svájccal. Ennek az az oka, hogy a 2014-es népszavazáson, igaz éppen csak hajszálnyi többséggel, de az alpesi országban mégis támogatták az uniós országokból érkező bevándorlás korlátozását.

Az emberek és a munkaerő mozgásának szabadsága az egyik alapvetése az Európai Unió politikájának. Svájc, miközben nem tagja az uniónak, egy Brüsszellel kötött megállapodás értelmében ugyancsak részese ennek a politikának.

Nagy-Britannia 2017-ben tart népszavazást az ország uniós tagságáról.