eur:
394.24
usd:
369.95
bux:
65045.06
2024. április 20. szombat Tivadar

Ingatag a tűzszünet Ukrajnában

A pénteken megkötött tűzszüneti megállapodás ellenére vasárnap újabb összetűzések törtek ki az ukrán katonák és a Moszkva-barát kelet-ukrajnai szakadárok, illetve orosz katonák között helyi médiajelentések szerint.

Az UNIAN hírügynökség szerint a szakadárok tűz alá vették reggel a donyecki repülőteret, amely az ukrán katonák ellenőrzése alatt áll, és amely környékén az elmúlt hetekben súlyos harcok voltak. Az ukrán média arról is beszámolt, hogy tüzérségi fegyverek robaja hallatszott vasárnap reggel Mariupol egyik keleti városnegyedében is.

Az UNIAN szerint az utóbbi városban a műtőasztalon halt meg egy 33 éves nő, akit repeszek okozta sebesülésekkel szállítottak egy ottani kórházba vasárnapra virradóra - ő a mariupoli összetűzések első polgári áldozata.

Az Azovi-tenger partján fekvő Mariupolnál már szombat este is tüzérségi párbajról számoltak be szemtanúk. A két oldal az előző nap egymást vádolta a tűzszünet megsértésével.

Dmitro Timcsuk, a kijevi katonapolitikai kutatóintézet vezetője szervezetének Facebook-oldalán arról tájékoztatott, hogy az ukrán hadsereg betartja a fegyvernyugvást, azonban a katonákat vasárnapra virradó éjjel számos támadás érte.

Andrij Purgin, a szakadárok által önhatalmúlag kikiáltott "Donyecki Népköztársaság" miniszterelnök-helyettese közben azt mondta vasárnap a Ria Novosztyi orosz hírügynökségnek nyilatkozva, hogy a felkelők nem használják és nem is fogják használni fegyvereiket, és a provokációk ellenére szigorúan tartják magukat a tűzszüneti megállapodáshoz. Purgin nem részletezte, hogy milyen provokációk érik a szakadárokat.

Az orosz média arról is hírt adott vasárnap reggel, hogy a donyecki és a luhanszki "népköztársaság" vezetői a tűzszünet betartásának ellenőrzésére szólították az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetet (EBESZ). Azt várják az EBESZ-től, hogy elfogulatlanul végezze a megállapodás ellenőrzését és az ukrajnai helyzet megfigyelését.

Az ukrán hadsereg és az oroszpárti kelet-ukrajnai szeparatisták között pénteken késő délután lépett életbe tűzszünet, amely egy tágabb béketerv részét képezi. Célja, hogy véget vessenek az öt hónapja tartó harcoknak. Petro Porosenko ukrán és Vlagyimir Putyin orosz elnök szombaton egyetértett abban, hogy nagy vonalakban betartják a tűzszünetet a szemben álló felek, de további lépésekre van szükség ahhoz, hogy még tartósabb fegyvernyugvás jöjjön létre.

Az EBESZ vasárnap közzétette a Minszkben megkötött 12 pontos megállapodás teljes szövegét. Ez alapján a tűzszünet, illetve az ukrán-orosz államhatár ellenőrzését az EBESZ-nek kell biztosítania; szabadon kell engedni az összes túszt és törvénytelenül fogvatartott személyt; javítani kell a kelet-ukrajnai humanitárius helyzeten és meg kell szervezni a régió újjáépítését; valamint ki kell vonni Ukrajna területéről "a törvénytelen fegyveres csoportokat, a hadieszközöket, a fegyvereseket és a zsoldosokat".

Kijev emellett vállalta, hogy Donyeck és Luhanszk megye különleges jogállást kap, és ott előre hozott helyhatósági választásokat tartanak; a harcokban részt vevők amnesztiában részesülnek; és "folytatják a nemzeti párbeszédet" Ukrajnában.

Petro Porosenko szóvivője közölte egy kijevi lappal vasárnap, hogy a minszki megállapodással összhangban elkezdődött a fogolycsere: a vezérkarból származó információk szerint a Luhanszk megyei Milove ellenőrző pontnál két ukrán katonát adtak át a hadseregnek.

Ugyanakkor két nappal a tűzszünet megkötése után az Amnesty International nemzetközi jogvédő szervezet mindkét felet háborús bűncselekmények elkövetésével vádolta meg. A szervezet jelentése szerint az ukrán kormányerők számos helyen lakott térségeket vettek heves tüzérségi tűz alá, az oroszbarát szakadár fegyveresek ugyanakkor emberrablásokat, kínzásokat, gyilkosságokat követtek el.

Ezzel párhuzamosan Porosenko pártjának elnöke azt állította, hogy a NATO öt tagállama kész fegyvereket szállítani Ukrajnának. "A (múlt heti walesi) NATO-csúcson az Egyesült Államokkal, Franciaországgal, Olaszországgal, Lengyelországgal és Norvégiával megállapodásra jutottunk arról, hogy ellátnak minket katonai tanácsadókkal és modern fegyverekkel" - írta a Facebookon Jurij Lucsenko pártelnök. Az állítólagos megállapodásokat más források nem erősítették meg.

Címlapról ajánljuk
Kiderült, hány magyar dolgozik külföldön – és az is, mivel lehetne őket hazacsábítani

Kiderült, hány magyar dolgozik külföldön – és az is, mivel lehetne őket hazacsábítani

A magyarok főképpen a külföldön elérhető magasabb fizetés, az itthoni bizonytalanabb, kiszámíthatatlanabb jövő, valamint a "klíma" miatt vándorolnak ki valamelyik nyugat-európai országba – ez derült ki az Egyensúly Intézet felméréséből, amelyből javaslatcsomag is készült az intézet és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége összefogásából. Az InfoRádió Kozák Ákost és Gazsi Attilát kérdezte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.22. hétfő, 18:00
Dobrowiecki Péter Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
Mitrovits Miklós történész, Lengyelország-szakértő
Hat héten át zajlik a világ leghosszabb választása: most dőlhet el másfél milliárd ember jövője

Hat héten át zajlik a világ leghosszabb választása: most dőlhet el másfél milliárd ember jövője

Indiában pénteken kezdődött meg a világ legnagyobb általános választása, amelyen közel 1 milliárd választásra jogosult adhatja le a szavazatát. A rendkívüli méretek miatt ezt a szokásosnál sokkal hosszabb időkeretben bonyolítják le, összesen hat héten keresztül zajlik a voksolás, eredményekre csak júniusban lehet majd számítani. A döntés nem könnyű, ugyanis számos olyan tényező van, amely befolyásolhatja a választók döntését. Elemzésünkben összeszedjük, hogy mi motiválhatja most az indiai szavazókat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×