eur:
394.24
usd:
369.95
bux:
65045.06
2024. április 20. szombat Tivadar

Ukrán-válság: Az Európa Tanács a párbeszéd természetes fóruma

Az Európa Tanács (ET) a párbeszéd természetes fóruma a mostani ukrán-orosz válság ügyében, hiszen olyan összeurópai szervezetről van szó, amelynek tagja a válságban érintett valamennyi fél - hangsúlyozta Sebastian Kurz osztrák külügyminiszter hétfőn Strasbourgban, az ET Parlamenti Közgyűlésének aznap kezdődött tavaszi ülésszakán.

A péntekig tartó ülésszak végleges napirendjének elfogadásakor a képviselők úgy döntöttek, hogy rendkívüli vitát tartanak szerda délután az ukrajnai demokratikus intézmények fenyegetettségéről, majd megvitatják csütörtökön azt az indítványt, amely az orosz ET-delegáció mandátumának felülvizsgálatára, illetve az oroszok szavazati jogának a felfüggesztésére irányul a Krím orosz bekebelezése miatt.

A parlamenti közgyűlési ülésszak nyitó napján az ET úgynevezett miniszteri bizottságának soros elnöki tisztségét betöltő Ausztria külügyminisztere hangsúlyozta, hogy az ET támogatja az új ukrán kormányzatot a jogállamiságot szolgáló reformok megvalósításában, a kisebbségek védelmében és a választások előkészítésében. Az ET miniszteri szintű éves tanácskozását idén májusban Bécsben rendezik meg.

Kurz egyébként - a miniszteri bizottság elnökeként - már a hét végén közölte: a Kijevben járt ET-küldöttség azt állapította meg, hogy a dolgok jelenlegi állása szerint nincs közvetlen veszély, nem indokolt az "akut aggodalom" az ukrajnai kisebbségek helyzetét illetően. Annak a veszélye azonban - tette hozzá - nem múlt el, hogy politikai célok szolgálatába állíthatják a kisebbségek ügyét. Az ET szakértői azt javasolják, hogy a kisebbségi ügyeket érintő jövőbeli jogszabály-változtatások - így például a nyelvtörvény módosítása - esetén az érintett lakossági csoportokkal összhangban, a nemzetközi szakemberek bevonásával cselekedjenek.

Az ET parlamenti közgyűlési ülésszakának nyitó ülésén - ahol a 47 ET-tagország törvényhozásából érkezett, különböző pártállású képviselők vannak jelen - Anne Brasseur, a közgyűlés elnöke elfogadhatatlannak, a nemzetközi jog súlyos, elítélendő megsértésének minősítette Oroszország krími katonai fellépését.

Címlapról ajánljuk
Kiderült, hány magyar dolgozik külföldön – és az is, mivel lehetne őket hazacsábítani

Kiderült, hány magyar dolgozik külföldön – és az is, mivel lehetne őket hazacsábítani

A magyarok főképpen a külföldön elérhető magasabb fizetés, az itthoni bizonytalanabb, kiszámíthatatlanabb jövő, valamint a "klíma" miatt vándorolnak ki valamelyik nyugat-európai országba – ez derült ki az Egyensúly Intézet felméréséből, amelyből javaslatcsomag is készült az intézet és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége összefogásából. Az InfoRádió Kozák Ákost és Gazsi Attilát kérdezte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.22. hétfő, 18:00
Dobrowiecki Péter Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
Mitrovits Miklós történész, Lengyelország-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×