Irán, a nyugati államok, valamint Oroszország és Kína tárgyalásai Teherán fenyegetőnek tartott atomprogramjáról évek óta nem mozdultak el a holtpontról. A hétvégén azonban történt valami, erre utalt, hogy a tárgyalópartnerek külügyminiszerei és a kínai külügyminiszter-helyettes hirtelen Genfbe utaztak.

Diplomaták szerint azonban most akár össze is omolhat a majdnem tető alá hozott alku, amiért a nyugatiak és Irán is Franciaországot hibáztatja.

Még az Egyesült Államok is hajlandónak mutatkozott átmeneti alkut kötni Iránnal - amelynek új elnöke Haszan Róháni enyhített a hagyományos nyugat-ellens retorikán.

Három napig tartó intenzív tárgyalások után azonban Franciaország több engedményt követelt az irániaktól, mint szövetségesei. Kommentátorok szerint Párizs ezzel arra számít, hogy jó pontokat szerez a Perzsa-öböl arab országaiban és megerősíti kapcsolatát Izraellel.

Netanjahu izraeli miniszterelnök többször figyelmeztette legfontosabb szövetségesét, az Egyesült Államokat, hogy ne egyezzen meg az irániakkal. Hiába kérte Barack Obama elnök az alku támogatására, a Guardian című lap szerint Netanjahu a hétvégén felhívta Cameron brit miniszterelnököt, Merkel német kancellárt, Putyin orosz és Hollande francia elnököt, hogy vétózzák meg a megállapodást.

A franciák voltak azok, akik saját érdekeik és aggodalmaik miatt végül hajthatatlannak bizonyultak.

Most az a helyzet állt elő, hogy Washingtonban a Szenátus újabb szankciókat készül bevezetni Irán ellen, ami kisiklathatja a 10 nap múlva tervezett következő tárgyalásokat Iránnal.

A Fehér Ház Izraelbe küldte főtárgyalóját, hogy megnyugtassa Netanjahut, az Iránnal kötendő alku nem sértené a zsidó állam nemzeti érdekeit. Az izraeli miniszterelnök ugyanakkor arra figyelmeztetett: a tervezett alku szerint Irán egyetlen urándúsításra használt centrifugáját sem szerelnék le, de közben feloldanák az ellene nehezen meghozott nemzetközi szankciókat.

A franciák pedig arról kezdtek beszélni, hogy Irán Arak városban található és plutónium létrehozására alkalmas atomreaktora továbbá közepesen dúsított uránkészletei felhasználásával atombombát tudna építeni - ha kiderülne, hogy a nehézvizes reaktorba dúsított uránt helyeznének be, akkor már késő lenne lebombázni, mert az radioaktív szennyezést okozna a térségben - érveltek. A Guardian megjegyzi: az, hogy a franciák nemet mondtak Amerikának, Washington befolyásának csökkenésére is utalhat.