Majdnem provokációként sült el 1983 novemberében az a hadgyakorlat, amelyben az Egyesült Államok és a NATO szövetségesei vettek részt. Az Operation Able Act névre keresztelt akció annyira élethűre sikeredett, hogy a Szovjetunió valódi fenyegetésnek értékelte - tudta meg a Guardian.

A brit napilap cikkéből kiderül, hogy a hangulatot az akkori brit kormányfő, Margaret Thatcher hűtötte le. Amint megtudta, miként reagáltak a szovjetek, arra utasította diplomatáit, hogy lobbizzanak az amerikaiaknál: többé ne forduljon elő ilyen hiba.

Egyáltalán nem meglepő, hogy Moszkva valódi fenyegetésnek vélte a hadgyakorlatot, amelyben nem kevesebb, mint 40 ezer amerikai és NATO-katonát mozgósítottak Nyugat-Európában. Az elképzelt casus belli szerint a Kék Erők (ezek voltak a NATO-csapatok) a szövetségeseket védelmezték, miután a Narancs Erők (vagyis a Varsói Szerződés államai) politikai zavargások miatt csapatokat küldtek Jugoszláviába, majd lerohanták Finnországot, Norvégiát és Görögországot. A helyzet fokozódásával vegyi és atomfegyverek bevetésére is sor került - legalábbis papíron.

Ahogy Moszkva tudomást szerzett a "háborús játékról", egy tucatnyi, Kelet-Németországban és Lengyelországban állomásozó harci gépre szereltetett atomtöltetet.

Kényes időszak

A hadgyakorlat tényét bizonyító kormányzati feljegyzésesek és egyéb dokumentumok a Nukleáris Információs Szolgálat (Nuclear Information Service) vezetőjénél landoltak. Peter Burt a Guardiannak azt mondta: az iratok azt mutatják, hogy 1983-ban mennyire kockázatossá vált a hidegháború.

"A hidegháborút szokás a Kelet és Nyugat közti állandó hatalmi egyensúlyozásként leírni. De a hadgyakorlat a történelem egyik döbbenetesen veszélyes időszakában történt, amikor a világ egy atomkatasztrófa szélére sodródott" - értékelte a szakember.

Az Operation Able Actet egy rendkívül feszült és kényes időszakra időzítették. Nem sokkal előtte, 1983 szeptemberében az oroszok lelőtték a koreai légitársaság Boeing 747-esét, 269 emberrel a fedélzeten, miután véletlenül a szovjet légtérbe repült. Moszkva a gépet amerikai kémrepülőnek hitte. Az sem javított a helyzeten, hogy Ronald Reagan a gonosz birodalmának nevezte a Szovjetuniót.