eur:
394.13
usd:
365.33
bux:
65384.6
2024. március 29. péntek Auguszta

Barroso: Ez a válság más

Az uniós válságkezelés eredményei már látszanak, azonban hátradőlni egyelőre nincs okunk - összegezte évértékelő beszédében a közösség helyzetét Jose Manuel Barroso az Európai Bizottság jövőre leköszönő elnöke.

A válság kirobbanása óta tett erőfeszítések hatása már látszik, bár még vannak kétkedők, de egyre meggyőzőbbek a jelek, hogy jó úton halad a közösség: kezdenek megtérülni ugyanis a piaci befektetések, nő a fogyasztói bizalom, az üzleti kilátások javulnak, a tőzsdék teljesítménye egyre jobb - mondta az unió helyzetéről tartott éves beszédében az Európai Bizottság elnöke.

Jose Manuel Barroso hozzátette, az eredményekre büszkék lehetünk, a G20 csúcstalálkozón most - a korábbiaktól eltérően - senki sem akarta kioktatni az uniót, de nem szabad elhamarkodott következtetéseket levonni.

"Az Európai Unió láthatóan kezd kijutni a válságból, ezt viszont nem szabad túlbecsülni, de alulértékelni sem. Óva intek mindenkit attól, hogy egy jobb negyedéves eredménynek túl nagy jelentőséget tulajdonítson, az viszont tény, hogy jó úton haladunk" - mondta Barroso, aki a bankunió létrehozását és a gazdasági-monetáris integráció folytatását nevezte az egyik legfontosabb feladatnak.

"A munkanélküliség korunk legégetőbb problémája. Olyan szintre jutott, ami gazdaságilag fenntarthatatlan, politikailag elfogadhatatlan, szociálisan tűrhetetlen". Ezért fontos a fiatalok munkanélküliségét csökkentő program és a reálgazdaság finanszírozása a kkv-kon keresztül. A bizottság elnöke a kilábalás fontos részeként említette a hitelkínálat bővítését és a tudományos terület fejlesztéseit is.

Jose Manuel Barroso beszélt arról is, egyre többször fordul elő, hogy a tagállamok kormányai nemzeti eredményként könyvelik el a sikereket, és az unió hibájaként a kudarcokat. Kiemelte, hogy az EU - a kritikákkal ellentétben - továbbra is fontos globális szereplő, külkereskedelmi többlete egyedülállóan 300 milliárd euró, ami tovább nőhet a szabadkereskedelmi megállapodásokkal. Az olykor ötletként előkerülő európai Marshall-terv szükségességéről azt mondta, a közösség éves költségvetése minden esztendőben meghaladja az évtizedekkel ezelőtti a Marshall-terv mértékét. A Bizottság még a májusi választások előtt javaslatot tesz az uniós szerződés módosítására, hogy intézményes kereteket teremtsen a közép- és hosszú távú fejlesztésekhez.

"Egy dolgot tisztán kell látni, nincs visszaút, a válság leküzdése után nem térnek vissza a 2008 előtti idők, ez a válság más, mint korábban, ehhez hasonló megtorpanások lehetnek még a jövőben, történelmi változásokon megy át a világ, ezért folytatni kell a reformokat."

Európa nem a problémák forrása, hanem a megoldás, 700 milliárd euró jutott a rosszabb helyzetű államok stabilizációjára, a korábban vártaktól eltérően egyetlen állam sem lépett ki az eurozónából, éppen ellenkezőleg, jövőre 18-ra nő a zóna tagjainak száma, és idén újabb ország csatlakozott a közösséghez - sorolta Jose Manuel Barroso. Még nem lehet hátradőlni,a válságnak nincs vége, a 8 hónap múlva esedékes európai parlamenti választásokig sok feladat van még hátra - tette hozzá a bizottság elnöke az Európai Parlament előtt, Strasbourgban tartott évértékelő beszédében.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Teljes a patthelyzet a bécsi repülőtéren

Hiába a 36 órás sztrájk, megszakadtak a tárgyalások a szakszervezetek és az Austrian Airlines osztrák légitársaság között. A dolgozók a Lufthansa leányvállalatánál ugyanolyan béreket követelnek, mint az anyacégnél, ahol egyébként a közelmúltban zárult egy sikeres munkabeszüntetés.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.02. kedd, 18:00
Káel Csaba
a MÜPA vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
Durvul a nyilatkozatháború a moszkvai merénylet körül, újfajta bombát vethetett be Oroszország – Háborús híreink csütörtökön

Durvul a nyilatkozatháború a moszkvai merénylet körül, újfajta bombát vethetett be Oroszország – Háborús híreink csütörtökön

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője azt mondta, az Iszlám Államnak nem voltak meg a képességei egy a krasznogarszkihoz hasonló terrortámadás kivitelezésére, és Ukrajnára és a Nyugatra igyekezett terelni a gyanút. Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés feje úgy nyilatkozott, Oroszországnak legkésőbb február közepe óta tudomása volt a készülő támadásról, ennek ellenére nem tettek semmit. A harkivi rendőrség vezetője szerint Oroszország egy új típusú irányított bombát vethetett be a városban szerdán, az UMPB D-30-at.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×