eur:
394.24
usd:
369.95
bux:
65045.06
2024. április 20. szombat Tivadar

Az Egyesült Államok és az ENSZ is segítene a földrengés sújtotta Iránnak

Az Egyesült Államok és az ENSZ szerdán felajánlotta segítségét a földrengés sújtotta Iránnak és Pakisztánnak: ez utóbbi helyen a legújabb információk szerint több mint negyvenen vesztették életüket, miközben Iránban hivatalosan egy halottról és több könnyű sérültről számoltak be.

John Kerry amerikai külügyminiszter mélységes együttérzéséről biztosította az áldozatok hozzátartozóit, valamint hangsúlyozta, hogy Washington - a feszült viszony ellenére - minden tőle telhetőt megtesz, hogy segítsen a bajbajutottakon.

Kedden a Richter-skála szerinti 7,8-as erősségű földrengés rázta meg az iráni-pakisztáni határvidéket, amelyet a környező országokban, sőt még Újdelhiben is éreztek. Iránban ötven év óta ez volt a legerősebb földrengés. A térségben folyamatosak az utórengések, Pakisztánban szerda reggel 5,7-es erősségű földmozgást észleltek.

"A legfrissebb információk szerint legalább negyvenen haltak meg, köztük nők és gyerekek" - mondta el a dalbandini repülőtéren Attik Minhasz pakisztáni tisztségviselő. Emellett a szegénységben élő vidéken található vályogépületek mintegy kilencven százaléka megsemmisült, és egész falvak tűntek el a föld színéről.

A pakisztáni hadsereg megkezdte a mentési munkálatokat a földrengés sújtotta maskeli térségben. Eddig mintegy 500 tonna élelmiszer jutott el a régióba. A hatóságok munkáját nehezíti, hogy a közelben nem található megfelelően felszerelt kórház, így a hadsereg kénytelen helikoptereken Dalbandinba szállítani a sérülteket.

Maskel az iráni határtól mindössze 3 kilométerre található, Pakisztán legnagyobb kiterjedésű, ám leggyérebben lakott Beludzsisztán nevű tartományában, amely gyakran szolgál a síita kisebbséggel szembeni véres leszámolások helyszínéül.

Iránban az állami tévé kedden még "legkevesebb 40 halottról" számolt be, szerdán viszont a helyi hatóságok már csak egy halottról és több könnyű sebesültről szóltak. A mentőalakulatok a helyszínen 400 sátrat állítottak, hogy ott szállásolják el a fedél nélkül maradt mintegy 1700 embert.

Washington és Teherán között 1979-ben, az iszlám forradalom alatt szakadt meg a diplomáciai kapcsolat, az utóbbi években pedig az iráni atomprogram miatt különösen feszültté vált kettejük viszonya. A természeti katasztrófák után felajánlott amerikai segítség már korábban is enyhülést hozott a kétoldalú kapcsolatokban, bár Irán a 2003-as, 26 ezer halálos áldozatot követelő, 6,6-os erősségű bami földrengés óta nem fogadta el a Washingtonból feléje nyújtott kezet.

Az Egyesült Államok hasonlóan szokott eljárni Pakisztánban, ahol például a 73 ezer emberéletet követelő 2005-ös kasmíri földrengés, s az akkori segítségnyújtás után javult az amerikaiak megítélése.

A múlt héten 6,1-es erősségű földmozgást észleltek Irán délnyugati részén, amelyben 37-en vesztették életüket, és több mint nyolcszázan megsebesültek. Az iszlám köztársaság atomlétesítményeiben sem akkor, sem kedden nem keletkezett kár. A földtani törésvonalakon fekvő Iránt gyakran sújtják pusztító erejű földrengések.

Címlapról ajánljuk
Oeconomus kiszámolta, mi az olimpikonná válás ára

Oeconomus kiszámolta, mi az olimpikonná válás ára

A nagy nemzetközi sportesemények kapcsán általában a közvetlenül látható eredményeket értékeljük, vagyis a kimagasló sportteljesítményt, ugyanakkor sokan felhívják a figyelmet arra a hosszú évekig tartó munkára és a kitartásra is, amely egy-egy teljesítmény mögött áll – ez áll az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzésében, amely az olimpikonná válás árát vizsgálta.

Kiderült, hány magyar dolgozik külföldön – és az is, mivel lehetne őket hazacsábítani

A magyarok főképpen a külföldön elérhető magasabb fizetés, az itthoni bizonytalanabb, kiszámíthatatlanabb jövő, valamint a "klíma" miatt vándorolnak ki valamelyik nyugat-európai országba – ez derült ki az Egyensúly Intézet felméréséből, amelyből javaslatcsomag is készült az intézet és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége összefogásából. Az InfoRádió Kozák Ákost és Gazsi Attilát kérdezte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.22. hétfő, 18:00
Dobrowiecki Péter Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
Mitrovits Miklós történész, Lengyelország-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×