eur:
393.99
usd:
367.78
bux:
0
2024. április 25. csütörtök Márk

AfD: Angela Merkel új kihívója a jobboldalon

Az euróövezet "rendezett feloszlatását" tűzte zászlajára egy új német párt, amely vasárnap tartotta alakuló kongresszusát Berlinben. Az Alternatíva Németország Számára (AfD) alig egy hónapja alakult, de máris csaknem nyolcezer tagot számlál, s az öt hónap múlva esedékes parlamenti választásokon elsősorban a kormányzó keresztény-liberális koalícióra jelenthet veszélyt - vélik megfigyelők.

Az AfD a legújabb szereplő az Európában erősödő populista mozgalmak sorában. A holland Szabadságpárttal vagy a francia Nemzeti Fronttal ellentétben, amelyek szintén fújnak a közös európai valutára, a német "rokon" vezetői nem győzik hangoztatni, hogy nem nacionalisták, és a bevándorlást sem ellenzik. A vasárnap elfogadott AfD-program kanadai mintájú bevándorlási kvótát sürget, amelynek révén az eddiginél több szakképzett munkaerő érkezhetne Németországba.

A kongresszus résztvevői által közfelkiáltással elfogadott választási program fajsúlyos fejezete az euróval foglalkozik. Bernd Lucke 50 éves közgazdász, az AfD egyik szóvivője vasárnapi beszédében kifejtette: nem lehet tabu az euróövezet "rendezett felbomlása" és a német márkához való visszatérés. "Minden népnek lehetőséget kell kapnia arra, hogy demokratikus úton döntse el, milyen fizetőeszközt akar" - hangoztatta Lucke, aki főállásban a hamburgi egyetem növekedés- és konjunktúrakutató intézetének igazgatója. A választási program ennek érdekében sürgeti az európai szerződések olyan értelmű módosítását, hogy annak nyomán az eurózóna 17 állama lehetőséget kapjon a valutaunió elhagyására.

Az ötgyermekes professzor 30 évi tagság után fordított hátat a kereszténydemokratáknak (CDU), mert úgy érezte, Angela Merkel pártja már nem képviseli a konzervatív, értékőrző választókat. Hogy milyen értékre gondol elsősorban, az egyértelműen kitűnt fulmináns kongresszusi beszédéből.

"A (német) nép nem akart olyan valutát, amely növekvő államadósságot és másokért való anyagi felelősségvállalást jelent... Azt akarjátok, hogy az adótokból finanszírozzák Görögországot? Akartok-e fizetni egy olyan ország helyett, ahol nemzeti sport az adócsalás és népszokás a korrupció?... Az euró létrehozása hiba volt, ennél csak az volna nagyobb hiba, ha tovább hinnénk ebben a tündérmesében. Ha az euró elbukik, attól még nem fog elbukni Európa" - hangoztatta Lucke, akinek szavait tomboló tapsvihar fogadta az 1500 főnyi hallgatóság részéről.

A fenti kijelentéseket nehéz nem populistának minősíteni. Ám ezzel a jelzővel az új pártnak nincs gondja. "A populizmus vádját akár kitüntetésnek is vehetjük" - vélekedett Konrad Adam konzervatív publicista, az AfD másik szóvivője. Végül is egy demokráciában mindenről a nép mondja ki a végső szót - tette hozzá.

Bár a parlamenti pártok vezetői félvállról veszik az AfD színre lépését, megszólaló politikusaik hangjából jól érzékelhetően kicsendül a potenciális vetélytárs okozta idegesség. Jó példa erre Wolfgang Bosbach (CDU), a Bundestag belügyi bizottságának elnöke. Szerinte nem kell "dramatizálni" az új párt megjelenését - igaz, alábecsülni sem szabad. Bosbach, aki kezdettől fogva ellenzi, hogy Berlin pénzügyi mentőövet nyújtson az euróövezet bajba jutott államainak (a Bundestagban rendre a sokmilliárdos mentőcsomagok ellen szavazott), nem hiszi, hogy az AfD szeptemberben átugorná az 5 százalékos szavazatküszöböt. "Nehéz dolog öt hónap alatt országos pártszervezetet kiépíteni. Ám ha ez sikerülne, az komoly kárt okozhatna a CDU-nak" - vélte a kereszténydemokrata politikus.

Bosbach jól érzékeli a potenciális veszélyt. Az új párt márciusi létrehozása óta több mint 7500-an léptek be. Dagmar Metzger szóvivő közölte, a tagok között háromszor annyian érkeztek a CDU/CSU-ból és a liberális FDP-ből, mint a jelenlegi ellenzék két nagy pártjából: a szociáldemokraták (SPD) és a Zöldek soraiból. Ez arra enged következtetni, hogy ha az AfD jól szerepel a szeptember 22-i választásokon, akkor főleg a jelenlegi kormánykoalíció pártjaitól szipkázhat el szavazatokat.

A Handelsblatt nevű üzleti és gazdasági napilap friss fölmérése szerint a németek nagy többsége (69 százalék) híve az euró megőrzésének. Ugyanakkor egy jelentős kisebbség (27 százalék) visszasírja a német márkát mint érvényes fizetőeszközt. Ennek a kisebbségnek lehet a szócsöve és - jó választási szereplés esetén - parlamenti képviselete az Alternatíva Németország Számára.

Bosbachéhoz hasonló aggályokat fogalmazott meg Klaus-Peter Willisch CDU-képviselő is. A Berliner Zeitungnak nyilatkozva kifejtette, az uniópártok politikai erőfölényének alapját az a tény képezi, hogy a "polgári tábor nem olyan megosztott", mint a baloldal. Ha viszont az AfD bejut a Bundestagba, az a polgári szavazatok szétforgácsolódását jelentené, aminek pedig vagy nagykoalíció (CDU/CSU-SPD), vagy SPD-Zöldek kormány lenne a következménye.

A Die Welt közvélemény-kutatást végzett a lakosság körében, s ennek eredményét az AfD-kongresszus napján tette közzé. Eszerint ha a következő vasárnapon lennének választások, akkor a németek 24 százaléka tudná elképzelni, hogy az új pártra szavazzon. A biztos pártválasztók körén belül a Baloldal hívei tartják a legvonzóbbnak az új pártot: közülük 29 százalék voksolna az AfD-re. A szociáldemokrata táboron belül 21 százalék pártolna át Bernd Lucke pártjához. Az uniópártok (CDU/CSU) hívei közül 19, míg a Zöldek szavazói közül 14 százalék adná a voksát az AfD-re.

Lucke - még a fenti számok nyilvánosságra kerülése előtt - magabiztosan úgy nyilatkozott, hogy pártja "kétszámjegyű" eredményt fog elérni szeptember 22-én. Egyúttal kizárta, hogy bármelyik másik párttal koalícióra lépne.

Címlapról ajánljuk
Elemző: az ellenzék erőre kapott, és kezdi elhinni, hogy nem legyőzhetetlen Erdogan

Elemző: az ellenzék erőre kapott, és kezdi elhinni, hogy nem legyőzhetetlen Erdogan

Recep Tayyip Erdogan pártjának veresége a helyhatósági választásokon elsősorban a rossz török gazdasági helyzet következménye – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézetének tudományos munkatársa. Pénzváltó Nikolett arról is beszélt, hogy az ellenzék jelentős visszaigazolást kapott arra, hogy lehet esélye a győzelemre a következő államfőválasztáson.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.25. csütörtök, 18:00
Bóka János
európai uniós ügyekért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×