eur:
393.75
usd:
365.18
bux:
0
2024. március 29. péntek Auguszta

A magyarok alkotják a nyolcadik legnagyobb migráns közösséget Ausztriában

A magyarok alkotják a nyolcadik legnagyobb migráns csoportot Ausztriában - olvasható az osztrák Integrációs Alap szerdán ismertetett tanulmányában.

2012 elején 45 589 magyar származású - a meghatározás szerint magyar állampolgárságú személy, vagy Magyarországon született osztrák állampolgár - élt Ausztriában. Mintegy kétharmaduk magyarországi születésű nem osztrák állampolgár, egyharmaduk osztrák állampolgár - áll a bécsi magyar nagykövetségen bemutatott kötetben.

A magyaroké a nyolcadik legnagyobb közösség a 8,7 milliós Ausztriában. A legtöbben, több mint 220 ezren a németek vannak. Szerbiából, Montenegróból és Koszovóból együttesen több mint kétszázezren vándoroltak be. 180 ezer fő török származású, a román származásúak lélekszámát hetven, a lengyelekét hatvanezerre teszik.

A tanulmány származási ország, és nem nemzetiség alapján vizsgálja az ausztriai magyarságot, így az őshonosként elismert két ausztriai magyar kisebbség - a burgenlandi és a bécsi magyarok - lélekszámára nem tér ki külön.

A magyar állampolgárságú foglalkoztatottak száma az országban élő magyar származásúakénál magasabb, 47 950 fő volt 2012-ben.

Az Ausztriában élő magyar migránsok száma folyamatosan emelkedett az elmúlt éveket vizsgálva - mondta el a szerző, Barbara Gruber. A legnagyobb növekedés 2012-ben volt. Míg 2001 és 2008 között 1-4 százalékkal nőtt a magyarországi születésűek lélekszáma, 2011 és 2012 között 9,4 százalékkal - fejtette ki. A növekedés egyik oka - állt a tanulmányban - feltételezhetően az, hogy 2011 májusában teljes egészében megnyílt az osztrák munkaerőpiac a 2004-ben csatlakozott EU-tagállamok állampolgárai előtt.

Az osztrák állampolgárság iránti kérelmek száma jelentősen csökkent az 1990-es évek óta a magyarok körében. 1998-ban 412, 2011-ben 66 magyar kérte honosítását. A kutató szerint ez egyrészt az EU-n belüli szabad utazás jogával, másrészt azzal magyarázható, hogy az 1956-ban kivándoroltak már jóval korábban betöltötték a honosításhoz szükséges feltételeket.

Egy internetes felmérés keretében vizsgálták egyebek mellett a nyelv- és médiahasználati szokásokat is. A közel száz megkérdezett túlnyomó többsége (98 százalék) fontosnak tartotta a német nyelv ismeretét az integráció szempontjából, ugyanakkor kétharmaduk azt is fontosnak ítélte meg, hogy gyermeke, illetve gyermekei megtanuljanak magyarul, noha a német nyelv elsajátítását fontosabbnak tartja.

Többségük (40-70 százalék) csak a német nyelvű médiából tájékozódik. A kétnyelvű, illetve magyar nyelvű médiahasználat azok között jellemző, akik tíz évnél kevesebb ideje laknak Ausztriában.

A megkérdezettek háromnegyede azt mondta, hogy nem akar elköltözni Ausztriából. Legnagyobb részük (36 százalék) csak különleges alkalmakkor utazik Magyarországra, 25 százalékuk néhány havonta teszi ezt.

Az összeállításból kiderül az is, hogy a magyarok körében a foglalkoztatottság (72 százalék) meghaladja a migránsok átlagos foglalkoztatottsági arányát (65 százalék), és csaknem azonos az osztrákokéval (74 százalék).

"Bevándorlás nélkül üresek lennének az iskolák, kevesebb lenne a személyzet a kórházakban, és hiány lenne szakácsokból a turizmusban" - mutatott rá a rendezvényen Sebastian Kurz (Osztrák Néppárt) integrációs államtitkár. Kiemelte azt is, hogy az iskolás gyerekek 25 százaléka - Bécsben 60 százaléka - migrációs háttérrel rendelkezik.

"Hiszünk benne, hogy az integráció sikeres lehet, de az nem megy magától" - fogalmazott. Kiemelte, hogy államtitkársága az "integráció teljesítmény által" megközelítés alapján dolgozott ki intézkedéscsomagot. Ebben nagy szerepet kap a gyermekkori németnyelv-oktatás támogatása.

A "teljesítmény-elv" egyébként az osztrák állampolgársági törvény tervezett módosításában is érvényesül. A tervezet szerint a társadalomba jól beilleszkedett külföldiek már hat év után folyamodhatnának osztrák útlevélért. Jelenleg főszabály szerint tíz év ausztriai tartózkodás után lehetséges a honosítás.

Címlapról ajánljuk
„Ne bántsuk már tanulással a gyereket” – pszichológus a tavaszi szünetről

„Ne bántsuk már tanulással a gyereket” – pszichológus a tavaszi szünetről

Játék a szabadban, sok mozgás, esténként társasjáték, ébredés csörgőóra nélkül, nyugodt reggelik és lazább időbeosztás – ezt javasolja a szülőknek a tavaszi szünet idejére a gyermekpszichológus. Gyarmati Éva szerint a tananyag pótlásának nem ez az ideje, a tankönyvek csak a szünet utolsó délutánján kerüljenek elő.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.02. kedd, 18:00
Káel Csaba
a MÜPA vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
A béke lehetőségéről beszélt a moszkvai miniszter, hatalmas rakétatámadás érte Ukrajnát – Háborús híreink pénteken

A béke lehetőségéről beszélt a moszkvai miniszter, hatalmas rakétatámadás érte Ukrajnát – Háborús híreink pénteken

Kijevnek több fegyverre van szükség, Lengyelország és Ukrajna ezért azt tervezi, hogy közös fegyvergyártó vállalatokat létesítenek a két ország területén - jelentette be Denisz Smihal ukrán kormányfő csütörtökön Varsóban, a lengyel hivatali partnerével közös sajtóértekezleten. Martin Herem, az észt fegyveres erők főparancsnoka bejelentette, országának két év alatt meg kell kétszereznie a védelemre fordított összegeket, hogy elegendő lőszert halmozhasson fel ahhoz, hogy döntő vereséget mérjen egy orosz inváziós erőre – írja a Reuters. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. március 29. 09:45
×
×
×
×