eur:
394.24
usd:
369.95
bux:
65045.06
2024. április 20. szombat Tivadar

Szárnyasok keveredése hozhatta létre Kínában a H7N9-es mutációt

Dél-koreai vándormadarak és kínai szárnyasok keveredésének a következménye lehet a madárinfluenza H7N9-es típusának a kialakulása, amely Kínában eddig hét halálos áldozatot követelt - vélik a Kínai Tudományos Akadémia kutatói.

Az akadémia szaklaboratóriuma szerint az embereken korábban nem kimutatott vírus genetikai mutáció révén jött létre, amelyet a Dél-Koreából a Jangce-folyó környékére vándorló madarak, valamint a helyi kacsák és csirkék érintkezése alakított ki. A szervezet a kínai Cajhszin gazdasági és pénzügyi magazin által idézett jelentése szerint a H7N9-es típusú madárinfluenza nyolc génjéből egy - az N9-es - megegyezik a korábban Dél-Koreából származó vadmadarakban találttal, míg az H7-es gént a kelet-kínai Csöcsiang tartomány kacsaállományában mutatták ki. A többi hat gén egy másik típusú madárinfluenzából, a H9N2-es törzsből származik, ezeket Sanghaj, Csöcsiang és Csiangszu tartományok csirkéiben fedezték fel. Az elmúlt hetekben az akadémia által felsorolt mindegyik helyen tapasztaltak H7N9-es fertőzést.

A tanulmány kiemeli: nincs arra utaló bizonyíték, hogy a szárnyasok mellett a sertések is a fertőzés forrásai lennének, a H7N9 ennek ellenére veszélyesnek minősíthető, az ugyanis a madarakról közvetlenül terjed át az emberekre.

A madárinfluenza H7N9-es törzse kedd reggelig 24 embert betegített meg Kínában, közülük heten hunytak el a fertőzés következtében. A legtöbb megbetegedést, szám szerint 11-et a kelet-kínai Sanghaj városából jelentették, ahol öt ember halálát okozta a vírus, az ellene való harc pedig eddig összesen százezer élő szárnyas levágását követelte meg.

A nemzeti egészségügyi és családtervezési bizottság hétfőn megerősítette: ezidáig nem találtak arra utaló jelet, hogy a H7N9-es madárinfluenza emberről emberre terjedne. A hatóságok több csatornán át folytatják az információgyűjtést, a bizottság a mezőgazdasági hatóságokkal együtt figyeli a betegség állatok közötti terjedését, de az emberi megbetegedések forrását is kutatják, az esetleges mutációkat is vizsgálják.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) képviselője, Michael O'Leary elismerően szólt a kínai hatóságok erőfeszítéseiről, a két fél között az információcserét és együttműködést kiválónak minősítették, és különösen nagyra értékelték, hogy a kínai vezetés gyors és pontos információt ad a valós helyzetről.

Címlapról ajánljuk
Dohányosokat kérdeztek, érdekes dologok derültek ki

Dohányosokat kérdeztek, érdekes dologok derültek ki

A leszokási hajlandóságot nagyban befolyásolja, hogy mennyire érezzük távolinak a dohányzás negatív, illetve a leszokás pozitív következményeit – derül ki az ELTE PPK kutatóinak 1500 dohányost bevonó vizsgálatából.

Kiderült, hány magyar dolgozik külföldön – és az is, mivel lehetne őket hazacsábítani

A magyarok főképpen a külföldön elérhető magasabb fizetés, az itthoni bizonytalanabb, kiszámíthatatlanabb jövő, valamint a "klíma" miatt vándorolnak ki valamelyik nyugat-európai országba – ez derült ki az Egyensúly Intézet felméréséből, amelyből javaslatcsomag is készült az intézet és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége összefogásából. Az InfoRádió Kozák Ákost és Gazsi Attilát kérdezte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.22. hétfő, 18:00
Dobrowiecki Péter Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
Mitrovits Miklós történész, Lengyelország-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×