eur:
394.24
usd:
369.95
bux:
65045.06
2024. április 20. szombat Tivadar

Mutánsokat kerestek a csernobili tiltott övezetben

Nem találtak mutáns szervezeteket a csernobili nukleáris katasztrófa genetikai következményeit vizsgáló ukrán kutatók a felrobbant létesítmény körüli 30 kilométeres tiltott zónában - írta csütörtökön online kiadásában a Zerkalo Nyegyeli című ukrán hetilap.

A kiadvány számára írt cikkükben Valerij és Tatyana Glazko professzorok - mindketten a mezőgazdasági tudományok doktorai - leszögezték, hogy legnagyobb csodálkozásukra nem sikerült genetikai mutánsokra bukkanniuk Csernobil körzetében a kutatásaik során, amikor azt vizsgálták, mely génekben és milyen mennyiségben alakulnak ki mutációk a katasztrófa okozta ionizáló sugárzás nyomán.

Szerintük paradoxonként hathat, hogy miközben az erős ionizáló sugárzás hatására a szervezetekben megnőtt a hibás kromoszómájú sejtek mennyisége, a mutánsok száma ettől nem lett nagyobb.

A két kutató különböző állatfajokat vizsgált a 30 kilométeres zónán belül, de nem talált közöttük mutáns egyedeket. Mint cikkükben rámutattak, a természet "bölcsen jár el", mivel a mutánsok meg sem születhetnek, hiszen a hibás sejtek már a kialakulásuk során kirostálódnak az élő szervezetek génkészletének állapotát ellenőrző bonyolult mechanizmusoknak köszönhetően. Például a besugárzott egerek esetében megnő az embrióelhalás, de ez még az embrió méhbe való beágyazódás előtt bekövetkezik - írták.

Az állatok egymás utáni generációiban bekövetkező örökletes változásokat vizsgálva a kutatók megállapították, hogy a megnövekedett sugárzás hatására például csökkent a szarvasmarhák termékenysége, és módosult populációjuk genetikai struktúrája.

Ugyanakkor - mutattak rá - a gyenge szaporodási képesség inkább jellemezte a krónikus sugárterhelés mellett világra jött állatokat, mintsem azokat, amelyek ivarérett állapotban kerültek sugárfertőzött környezetbe. A genetikai szerkezet változásai, fajtától függően, jól nyomon követhetők voltak a tiltott övezetben született szarvasmarha-generációkban - írták az ukrán kutatók.

Címlapról ajánljuk
Kiderült, hány magyar dolgozik külföldön – és az is, mivel lehetne őket hazacsábítani

Kiderült, hány magyar dolgozik külföldön – és az is, mivel lehetne őket hazacsábítani

A magyarok főképpen a külföldön elérhető magasabb fizetés, az itthoni bizonytalanabb, kiszámíthatatlanabb jövő, valamint a "klíma" miatt vándorolnak ki valamelyik nyugat-európai országba – ez derült ki az Egyensúly Intézet felméréséből, amelyből javaslatcsomag is készült az intézet és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége összefogásából. Az InfoRádió Kozák Ákost és Gazsi Attilát kérdezte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.22. hétfő, 18:00
Dobrowiecki Péter Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
Mitrovits Miklós történész, Lengyelország-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×