A testület egy vizsgálóbíró vezetésével az észak-afrikai országban lezajlott január-februári tüntetéshullám elleni karhatalmi fellépést vizsgálta ki. A bizottság szerint a rendőrség indokolatlanul túlzott erőszakot vetett be a tüntetők ellen, éleslőszerrel lőttek a tömegbe, sőt olyan emberekre is tüzeltek, akik lakásuk erkélyéről vagy ablakából filmezték az eseményeket. A civil áldozatokon kívül 26 rendőr is meghalt a 18 napon át tartó zavargásokban.
A testület szerint az élestöltények bevetésére Hoszni Mubarak előzetes felhatalmazására volt szükség, így a február 11-én hatalmából távozott államfő jogilag társtettesként felelősségre vonható. A tűzparancsot közvetlenül Habib al-Adli belügyminiszter, adta ki, aki ellen az új egyiptomi vezetés már megkezdte a bűnvádi eljárást.
A bizottság feltárta azt is, hogy számos áldozatot a fején, illetve a mellkasán találtak el. Ez arra mutat, hogy az azóta már feloszlatott állambiztonsági szervek mesterlövészeket is bevetettek, akik célzott, szándékosan halált okozó lövéseket adtak le.
Mubarakot 15 napos előzetes letartóztatásba helyezték a vizsgálat idejére, de nem került börtönbe, mert a nagybeteg volt államfőt egy sarm-el-sejki kórházban ápolják.
Az ugyancsak 15 napos előzetes letartóztatásba helyezett két fiát, Gamalt és Alaát azonban egy kairói fegyintézetbe szállították. Mubarakot és fiait korrupciós ügyekkel is vádolják.
Új világ köszöntött be a hazai bankautomatáknál