eur:
393.14
usd:
366.88
bux:
66559.84
2024. április 25. csütörtök Márk

Megfenyegette a nagyhatalmakat Ahmadinezsád iráni elnök

Alig burkoltan megfenyegette Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök az iráni atomprogramról tárgyaló nagyhatalmakat kedden. Hillary Clinton amerikai külügyminiszter előzőleg védelmébe vette a szankciókkal történő nyomásgyakorlás politikáját, és erős kétségeit hangoztatta az iráni atomprogram békés jellegével kapcsolatban.

Az ultrakonzervatív iráni elnök a tévében is közvetített sajtóértekezletén kijelentette: "ha bárki megpróbál nehézségeket támasztani Iránnak, válaszunk nem olyan lesz, mint a múltban. Olyat fogunk tenni válaszul, hogy meg fogják bánni. A szankciók nem fognak kárt okozni Iránnak".

Teherán a múlt héten jelentette be, hogy megkezdte uránkészletének 20 százalékos szintre történő dúsítását. E provokatív lépés óta nyugati országok - elsősorban az Egyesült Államok - az eddiginél is erőteljesebben szorgalmazzák, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa fogadjon el újabb szankciókat Iránnal szemben. Az ENSZ eddig háromszor sújtotta büntetőintézkedésekkel Iránt a vitatott atomprogram miatt, 2006 decemberében, 2007 márciusában, legutóbb pedig 2008 márciusában.

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) tavaly év végén javasolta, hogy Irán a NAÜ közreműködésével külföldön dúsítsa a birtokában lévő urán nagy részét, így nem érhetné az a vád, hogy nukleáris fegyver előállításához van szüksége magas fokon dúsított uránra. Teherán jelezte, elvileg kész a cserére, de vannak feltételei.

Hillary Clinton amerikai külügyminiszter azzal vádolta meg Iránt, hogy katonai diktatúra felé halad. Clinton erről még hétfőn beszélt Rijádban, Perzsa-öböl menti országokat érintő körútja második állomásán. Az amerikai diplomácia vezetője hangsúlyozta: a washingtoni kormányzat által szorgalmazott újabb Irán elleni nemzetközi szankciók célpontja az iszlám Forradalmi Gárda.

Oroszország szerint nem lehet kizárni az Irán elleni szankciókat. A Kreml kedden közölte: Iránnak büntetőintézkedésekkel kell számolnia, ha nem csillapítja le a nukleáris programjával kapcsolatos nemzetközi aggodalmakat. Dmitrij Medvegyev orosz elnök szóvivője leszögezte: Oroszország azt akarja, hogy Irán az eddiginél szorosabban működjön együtt a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel, illetve más országokkal a nukleáris programjával kapcsolatos tájékoztatásban.

Moszkva korábban általában ellenezte az Irán elleni korlátozásokat, de úgy tűnik, hogy az orosz tisztviselők körében egyre nagyobb a kiábrándultság amiatt, hogy Irán nukleáris programja kérdésében nem hajlandó a kooperációra a nemzetközi közösséggel.

Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő sürgős, bénító hatású szankciókat követelt Irán ellen kedden Moszkvában. Az Interfax hírügynökségnek és a Kommerszant című lapnak adott interjújában kifejtette: ezen azt érti, hogy le kell állítani a feldolgozott kőolaj szállítását Iránba, és meg kell akadályozni az iráni kőolaj exportját, mivel e tényezőktől nagy mértékben függ az iráni gazdaság. Ahmadinezsád keddi nyilatkozatára reagálva Netanjahu közölte, hogy Izrael nem tervez háborút Irán ellen, és manipulációnak nevezte azokat a teheráni állításokat, miszerint Izrael vagy szövetségesei katonai csapást mérhetnek az országra.

Az Egyesült Államok, Oroszország és Franciaország közös levélben bírálta Iránt amiatt, hogy tovább akarja dúsítani alacsony fokon dúsított uránkészletét, a három nagyhatalom szerint ez újabb aggodalmat kelt Teherán nukleáris ambícióit illetően. A NAÜ-nek címzett levélben - amely kedden Bécsben került a brit és az amerikai hírügynökség birtokába - a nagyhatalmak úgy vélték: az uránkészlet húszszázalékos szintre dúsítását célzó teheráni döntés újabb lépés afelé, hogy Irán képessé váljon nukleáris fegyver előállítására.

Diplomáciai források szerint a február 12-i keltezésű levelet azért szivárogtatták ki, hogy cáfolják azokat az iráni nyilatkozatokat, amelyek szerint a nagyhatalmak új javaslatot tettek Teheránnak az uráncserére.

A levél szerzői szerint igazolhatatlan a NAÜ által Iránnak tett uráncsere-javaslat teheráni elvetése és az urán továbbdúsítása, mert az ajánlat garanciákat tartalmazott Teherán javára. A NAÜ-javaslat értelmében az alacsony - 3,5 százalékos szinten - dúsított iráni uránkészlet 70 százalékát külföldön húszszázalékos szintre dúsítanák és fűtőelemeket készítenének belőle a teheráni kutatóreaktor számára, amely orvosi izotópokat állítana elő.

A garanciák között szerepel, hogy a külföldre szállítandó iráni uránt a NAÜ felügyelete alá helyeznék, jogilag kötelező érvényű szerződést kötnének a visszaszolgáltatására, az Egyesült Államok, Oroszország és Franciaország pedig támogatná, hogy a NAÜ technikai segítséget nyújtson a teheráni kutatóreaktor biztonságos működtetéséhez.

Mohamad Dzsabad Laridzsáni, az Iráni Legfelsőbb Emberi Jogi Tanács főtitkára kedden Genfben arról beszélt, hogy hazája atomerőműveket akar emelni és fűtőelemeket szállítani a térségbeli országok számára. "Készek vagyunk segíteni Törökországnak, Szaúd-Arábiának, az Egyesült Arab Emírségeknek, Kuvaitnak, ha szükségük van rá" - tette hozzá. Laridzsáni szerint ezen ügyleteket a NAÜ felügyelete alatt hajtanák végre. Irán és a NAÜ együttműködése az elmúlt években nehézkesnek bizonyult.

Címlapról ajánljuk
Elemző: az ellenzék erőre kapott, és kezdi elhinni, hogy nem legyőzhetetlen Erdogan

Elemző: az ellenzék erőre kapott, és kezdi elhinni, hogy nem legyőzhetetlen Erdogan

Recep Tayyip Erdogan pártjának veresége a helyhatósági választásokon elsősorban a rossz török gazdasági helyzet következménye – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézetének tudományos munkatársa. Pénzváltó Nikolett arról is beszélt, hogy az ellenzék jelentős visszaigazolást kapott arra, hogy lehet esélye a győzelemre a következő államfőválasztáson.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.25. csütörtök, 18:00
Bóka János
európai uniós ügyekért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×