eur:
394.1
usd:
365.27
bux:
65384.6
2024. március 28. csütörtök Gedeon, Johanna

Veszélyben az iparűzési adó alóli mentesség Franciaországban

A kormánypárti szenátorok tiltakozása miatt veszélybe került Franciaországban Nicolas Sarkozy államfő egyik legjelentősebbnek beharangozott pénzügyi reformja: a helyi iparűzési adó eltörlése.

"Az iparűzési adó reformja abban a formában, ahogy a végrehajtó hatalom javasolja, nem szavazható meg" - jelentette ki Jean-Pierre Raffarin egykori jobboldali kormányfő vezetésével a parlament felső házának 24 kormánypárti tagja a Journal du Dimanche című vasárnapi lapban közölt írásukban. Jelezték: a hétfői szavazáson nemmel fognak voksolni a törvénytervezetre.

Miután Nicolas Sarkozy többször is hangoztatta, hogy az iparűzési adó a külföldi befektetések és a francia ipar nemzetközi versenyképessége megtartásának egyik legfőbb hátráltatója, annak eltörlése - amely 10 milliárd euróval könnyítené a vállalkozások terheit - a 2010-es francia költségvetési tervezet egyik legfőbb adócsökkentő intézkedésének ígérkezik.

A jövő évi költségvetési bevételek javaslatait a kormánypárti nemzetgyűlés már megszavazta, a szenátusban viszont, ahol a kormánypártnak nincs abszolút többsége, hétfőn kezdődik a vita. A javaslat elutasításával a szenátorok a teljes költségvetési vitát blokkolhatják.

A helyi iparűzési adó a francia önkormányzatok legfőbb bevételi forrása. A tiltakozó kormánypárti szenátorok úgy vélik, hogy a kormány javaslata "nem világos, nem igazságos és nincs összhangban a helyi képviselők meggyőződésével". Véleményük szerint az ügyben megszólalt helyi politikusok, akik a "területi közösségek vezetőiként Franciaország legfőbb befektetői" aggodalma "mély és legitim".

A tiltakozók egyik legfőbb kifogása, hogy az önkormányzatok kieső bevételeinek kompenzálását nem garantálja a kormány.

A másik problémának azt tartják, hogy a francia közigazgatás racionalizálásának céljával október 20-án Sarkozy bejelentette a túl költségesnek ítélt francia önkormányzati rendszer (22 régió, 96 megye, 3800 kanton, 36 ezer település) reformját, amely jövőre teljesen átrajzolná az önkormányzati határokat, s következésképpen változnának az állami források összegei is. A szentárok szerint "nem racionális" a területi reform előtt bevezetni adóreformokat, s meg kell tartani a "jó sorrendet".

A tiltakozást vezető Raffarin a harmadik volt jobboldali kormányfő, aki szót emelt a jelenlegi konzervatív kormány adóreformja ellen. Szerdán Edouard Balladur úgy vélte, hogy nem szabad az iparűzési adót eltörölni a területi reform befejezése és annak meghatározása előtt, hogy mi tartozik majd az új megyék, régiók és települések hatáskörébe. "Előbb tudni kell, hogy kinek mire kell költeni, mielőtt meghatározzuk, hogyan finanszírozzuk" - hangsúlyozta a volt miniszterelnök.

Egy másik korábbi konzervatív kormányfő, Alain Juppé, Bordeaux polgármestere pedig egyenesen úgy vélte, hogy a javaslat "tojik mindenkire". Arra emlékeztetett, hogy miután a kis-és középvállalatok egy évvel ezelőtt mentességet kaptak az iparűzési adó befizetése alól minden új befektetéseikre, "Sarkozy elnök minden egyes euró után kompenzációt ígért, de azt elfelejtette mondani, hogy csak egy évig".

Az ellenzéki Szocialista Párt üdvözölte a kormánypárti szenátorok álláspontját, és felszólította az államfőt, hogy vonja vissza az adóreformot.

Címlapról ajánljuk

Teljes a patthelyzet a bécsi repülőtéren

Hiába a 36 órás sztrájk, megszakadtak a tárgyalások a szakszervezetek és az Austrian Airlines osztrák légitársaság között. A dolgozók a Lufthansa leányvállalatánál ugyanolyan béreket követelnek, mint az anyacégnél, ahol egyébként a közelmúltban zárult egy sikeres munkabeszüntetés.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.02. kedd, 18:00
Káel Csaba
a MÜPA vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
Durvul a nyilatkozatháború a moszkvai merénylet körül, újfajta bombát vethetett be Oroszország – Háborús híreink csütörtökön

Durvul a nyilatkozatháború a moszkvai merénylet körül, újfajta bombát vethetett be Oroszország – Háborús híreink csütörtökön

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője azt mondta, az Iszlám Államnak nem voltak meg a képességei egy a krasznogarszkihoz hasonló terrortámadás kivitelezésére, és Ukrajnára és a Nyugatra igyekezett terelni a gyanút. Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés feje úgy nyilatkozott, Oroszországnak legkésőbb február közepe óta tudomása volt a készülő támadásról, ennek ellenére nem tettek semmit. A harkivi rendőrség vezetője szerint Oroszország egy új típusú irányított bombát vethetett be a városban szerdán, az UMPB D-30-at.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×