Kína tíz éven belül Norvégia területének megfelelő erdőket telepít és energiafelhasználását 15 százalékban megújuló forrásokból fedezi majd - ezt jelentette be Hu Csin-tao elnök az egynapos New York-i klímacsúcson, amelynek az volt a feladata, hogy megegyezésre sarkallja a világ vezetőit a decemberi, koppenhágai konferencia előtt. A kommunista vezetésű ország növeli atomenergia-termelését, miközben fokozza az energiahatékonyságot és "jelentős mértékben" csökkenti a szén-dioxid-kibocsátást a gazdasági növekedéshez képest.
Mindez egyre élesebb kontrasztban áll a másik nagy kibocsátó, az Egyesült Államok magatartásával, ahol a szenátus tovább fékezi a klímatörvény elfogadását.
A felfokozott várakozásokra rácáfolva azonban Hu elnök nem tett ígéretet arra, hogy Kína vállalná a kibocsátási határérték bevezetését. "A fejlődő gazdaságoktól nem szabad azt kérni, hogy fejlődésüket visszafogó vállalásokat tegyenek" - mondta. Ezt közölte egy másik fejlődő gazdaság, India is, bár hangoztatta, hogy a megoldást segíteni és nem akadályozni kívánja.
Mindez azt jelenti, hogy az amerikai Szenátusban megmakacsolhatják magukat azok, akik korábban is kínaiak és indiaiak ellenállásával magyarázták: miért nem engedték a kibocsátási kvóták bevezetését. Sok amerikai gyártó úgy tekint a kínai konkurensekre, mint akik kijátsszák majd a környezetvédelmi szabályokat és alájuk ígérnek, ha Amerika Kína nélkül vállal korlátozásokat.
A csúcson, amely Koppenhága előtt az utolsó nagy nemzetközi fórum - leszámítva a G20-ak eheti találkozóját - nem sok előrehaladás látszott. Ez pedig felveti, hogy Koppenhágában vagy felvizezett megállapodást kötnek, vagy meg sem állapodnak - és akkor 2012 után nem kötelezi majd a világ országait nemzetközi egyezmény az emisszió visszafogására.
Ban Ki Mun ENSZ főtitkár ezt a lehetőséget erkölcstelennek, gazdaságilag rövidlátónak és politikailag butának nevezte.
Közben tudósok arra figyelmeztetnek: már azért is komoly lépéseket kell tenni , hogy két Celsius foknál ne emelkedjen jobban a hőmérséklet a '80-as, '90-es évek átlagához képest. Két fok emelkedésnél az állat- és növényfajok harmadát fenyegetné kihalás, visszaesne a termés a melegebb vidékeken, 3 fokos emelkedésnél eltűnne a tengerparti lápok egyharmada, az emberek körében nőne a halálozások száma és több millió ember szenvedne vízhiánytól.
Péntek reggeltől óriási gyorshajtóvadászat kezdődik – itt megtalálja az összes traffipax helyét