Joshua Milton Blahyit azért nevezték "Pucér fenék tábornoknak", mert meztelen harcosai élén maga is pucéran indult a csatákba, hogy megfélemlítse az ellenfeleit. A harc kezdete előtt mindig áldozatot mutatott be az ördögnek.

"Az áldozat általában egy ártatlan gyermek volt, akinek kitéptük a szívét, majd elosztottuk és megettük" - ismerte el az AP-nek adott interjúban.

"Villamosszékbe ültethetnek, felakaszthatnak, bármilyen büntetést kiszabhatnak rám, de szerintem a felejtés és a megbocsátás az egyetlen módja, hogy lezárjuk a múltat" - jelentette ki a 37 éves lázadóvezér, aki a bíróság előtt kivételesen nem harci "öltözetében", hanem öltönyben-nyakkendőben jelent meg.

Blahyi sürgette a többi lázadó vezért is, hogy vállalják a felelősséget mindazért, amit a polgárháború idején elkövettek. Az ellenségeskedés legalább 250 ezer ember halálát követelte a hárommilliós országban, és különösen brutális volt: mindennapos volt a kannibalizmus - általában emberi szívet ettek, akárcsak Blahyi és a harcosai - és beszámolók szerint emberi koponyákkal fociztak.

Paktumot kötött az ördöggel

Blahyi saját bevallása szerint 1980 körül kötött paktumot az ördöggel, és 1996-ban tette le a fegyvert. A közbeeső 16 év alatt saját bevallása szerint legalább húszezer embert gyilkolt meg a harcosaival együtt.

Vallomása azokat erősíti, aki úgy vélik, hogy nem megbékélési tanácsra, hanem háborús bűnöket kivizsgáló bíróságra lenne szükség Libériában. A dél-afrikai mintára létrehozott bizottság előtt az elmúlt két évben áldozatok és egykori lázadók tettek vallomást. A testület nem ítélhet el senkit, de vádemelési javaslatot tehet a bíróságnak.

Mások viszont dicsérik Blahyit az őszinteségéért. "Valódi megbékélés elképzelhetetlen anélkül, hogy ismernénk az igazságot. Blahyi története rettenetes, de tudnunk kell, ki mit tette a háború idején" - vélekedett Johnny Lamine monroviai lakos.

Megint mások szerint egyáltalán nem kellene bolygatni a múltat, az erőszak ugyanis olyan általános volt a polgárháború idején, hogy aligha találni olyan libériai családot, amelyben nincsenek gyilkosok és áldozatok is; együtt élnek lányok, akiket megerőszakoltak és a fivéreik, akik fegyvert fogtak, és más családok lányait erőszakolták meg - figyelmeztetnek.

"Nem vagyok büszke arra, amit tettem"

"Vannak, akik gratulálnak, amikor meglátnak. Mások szerint nem kellene büszkén mászkálnom az utcán. Én csak annyit mondhatok mindenkinek: nem vagyok büszke arra, amit tettem, hanem szégyellem magam" - mondta az interjúban Blahyi.

A lázadóvezér beszámolt arról is, miért hagyta abba a harcot. Állítólag 1996-ban, mikor éppen csatába indult, megjelent előtte Isten, és azt mondta neki, hogy nem hős, aminek tartja magát, hanem a Sátán szolgája. Blahyi azóta mélyen hívő keresztény, aki a saját prédikációit tartalmazó kazettákat árulja Monroviában.

Az erőszak 1979-ben kezdődött Libériában, amikor a rendőrök a tüntetők közé lőttek, és megöltek több tucatnyi embert. A következő évben Samuel K. Doe, egy írástudatlan alhadnagy puccsal eltávolította a hatalomból William Tolbert elnököt; a kormány tagjait egy strandon cölöpökhöz kötözték és kivégezték.

Az egykori lázadó Charles Taylor vezette lázadók 1989-ben újabb polgárháborúba sodorták az országot. Taylort 1997-ben elnökké választották, majd 2003-ban elűzték az országból. Pere a hágai törvényszék előtt zajlik, de ott a Sierra Leone-i háborús bűnökért kell felelősséget vállalnia.