A libanoni miniszterelnök korábban azt mondta: az izraeli katonai akció 3,6 milliárd dolláros kárt okozott országának.
A zsidó állam 34 napig bombázta a Hezbollah szélsőséges szervezet állásait Libanonban. A tűzszünet két hete lépett életbe.
Az Európai Unió 42 millió eurót ajánl föl Libanon újjáépítéséhez. Brüsszel ezt a szándékot már szerdán nyilvánosságra hozta, egy nappal a stockholmi donorkonferencia előtt.
Mintegy 60 ország képviselőjét várják a svéd fővárosba, hogy fölajánlásokat tegyenek a Földközi-tenger partján fekvő ország megsegítésére.
Elemzők arra számítanak, hogy akár fél milliárd dollár is összegyűlhet. Libanont, pontosabban a libanoni infrastruktúrát 34 napon át támadta Izrael.
A zsidó állam a Hezbollah szélsőséges szervezetet akarta fölszámolni. A libanoni miniszterelnök szerint 130 ezer otthon semmisült vagy sérült meg a támadásokban. Fuád Sinjóra azt mondta: 3,6 milliárd dolláros kár érte az országot.
Segélyszervezetek ugyanakkor arra hívják föl a figyelmet, hogy a lerombolt infrastruktúra mellett más gonddal is szembe kell néznie Libanonnak.
Az izraeli katonai akció egybeesett az aratás idejével: mintegy 170 ezer gazdának el kellett menekülnie, a termény pedig a földeken rohad el. A visszatérést nehezítik, hogy sok helyen taposóaknákat telepítettek a földekre, illetve, hogy az izraeliek fürtös bombákat szórtak Libanonra, sok ilyen szerkezet pedig nem robbant föl.
Elemzők arra emlékeztetnek, hogy amíg az elmúlt években a Közel-Kelet leggyorsabban fejlődő gazdasága a libanoni volt, idén nem várható növekedés; az izraeli támadás évekkel visszavetette a fejlődést. Libanon éppen kezdett kilábalni a negyedszázados polgárháborúból.
Kis-Benedek József az Arénában: a moszkvai merényletet nem csak az Iszlám Állam szervezte