eur:
393.08
usd:
367.1
bux:
65939.26
2024. április 24. szerda György

Megkezdődtek a faültetések a jégkár sújtotta erdőterületeken

Az őszi csemeteültetésekkel elkezdődött a tavaly decemberi jégkár miatt megsérült erdőterületek megújítása a Pilisi Parkerdő területén. Az első facsemetéket a legnagyobb újratelepítést igénylő valkói erdészet területén ültették el kedden.

Zambó Péter, a Pilisi Parkerdő Zrt. vezérigazgatója a helyszínen tartott sajtótájékoztatón emlékeztetett, hogy a tavaly decemberi ónoseső okozta jégkár a Pilisi Parkerdő Zrt. 65 ezer hektáros területének közel egyharmadát érintette, ebből 9 ezer hektárt súlyosan.

A vezérigazgató elmondta, hogy a most indult munkálatokkal az újraerdősítésre váró 100 hektárból mintegy 60 hektáron 1 millió facsemetét ültetnek el 25 millió forintból.

A legnagyobb erdősítési feladatok a Gödöllői dombság, illetve a valkói erdészet területén vannak, és az erdősítés során a tavaly elpusztult fák helyébe őshonos tölgy, cser, bükk, valamint hazai nyár fajok kerülnek, ami fajváltást is jelent.

Csépányi Péter, az erdőgazdálkodási társaság termelési és természetvédelmi főmérnöke felidézte, hogy 2014. december 1. és 3. között egyhavi csapadékmennyiség hullott le ónos eső formájában, s jelentős károk keletkeztek a magasabban fekvő területek erdeiben, illetve bizonyos dombvidéki helyszíneken. A vékony faágakon helyenként 10 centiméter vastag jégburok képződött, és az óriási súlytól ágak, koronák törtek le, fatörzsek váltak ketté, fák dőltek ki. A társaságot a jégkár 20 ezer hektáron érintette, országosan azonban mintegy 40 ezer hektáron keletkeztek károk, amelyek a Börzsöny mellett a Pilist, a Visegrádi hegységet, a Budai hegységet és a Gödöllői dombságot érintették.

A szakember a kárfelszámolásról elmondta, a veszélyhelyzetek megszüntetése, az infrastruktúra helyreállítása után megkezdődtek az erdők megújításának előkészítő munkálatai. A mostani csemeteültetéssel azokat az állományokat kívánják regenerálni, ahol a jelentős mértékű törések miatt nagy üres területek keletkeztek.

Hozzátette, hogy a megsemmisült erdők helyreállítása egymillióval több facsemete ültetését teszi szükségessé, míg a társaság évente átlagosan 700 ezer és 1 millió közötti csemetetét ültet. Szólt arról is, hogy az erdőgazdálkodásban a jövőben stabilabb erdők kialakítása a cél.

Az eseményen Nepp Zoltán, a Lidl Magyarország beszerzési ügyvezető igazgatója elmondta: az áruházlánc vásárlói összefogással 25 millió forint támogatást gyűjtött össze, ami egymillió facsemete elültetését teszi lehetővé. A támogatást emlékfa-ültetéssel egybekötve kedden adta át a vállalat a Pilisi Parkerdő Zrt.-nek Valkón.

Címlapról ajánljuk

Závecz: a Fidesz és még öt erő szerezhet EP-mandátumot

Tovább csökkent a Fidesz támogatottsága, de április első felében még így is a választók negyede mellette volt; Magyar Péter pártjának EP-listája a harmadik helyen áll – derül ki a Závecz Research Intézet friss méréséből. A részletekről az InfoRádió Závecz Tibort kérdezte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.24. szerda, 18:00
Isépy Tamás a Századvég makrogazdasági üzletág vezetője
Madár István a Portfolio vezető elemzője
Ha nem vállaljuk be az áramszünetet, akkor 10-15 évvel tovább tart a zöld átállás

Ha nem vállaljuk be az áramszünetet, akkor 10-15 évvel tovább tart a zöld átállás

Drágulhat a gáz Európában, ami versenyképességi bajokhoz és akár a következő gazdasági válsághoz is elvezethet, hiszen 90%-os a kontinens importkitettsége, amit kihasználhatnak a nagy LNG-szállítók – hívta fel a figyelmet a Portfolio-nak adott exkluzív nagyinterjúban Lakatos Benjamin. A svájci székhelyű MET Csoport elnök-vezérigazgatója példátlan módon levezette, hogy milyen fázisokon keresztül ért a tetőpontjára 2022-ben az európai gázválság, és rögzítette: ha az akkor elpárolgott óriási összegek felét energiaberuházásokra költötte volna a kontinens, akkor most nem lennének energiaproblémái. A mai helyzetet úgy látja: megszűnt a régiónkban a gázellátási kockázat, de Ukrajnában a télen még lehetnek gondok a gáztárolók bombázásából. Az energiapiaci szakember szerint lehetne akár gyorsítani is a zöld átálláson, de "ha nem vállaljuk be, hogy időnként áramszünet is lehet", akkor a 2030-2040 közöttre tervezettnél 10-15 évvel tovább tart a folyamat; így a földgázra is tovább lesz szükség. 50 éves távon azonban már teljesen biztos abban Lakatos, hogy a lakosság szinte csak áramot fog használni, földgázt, benzint és gázolajat nem. Az interjúban több sportos hasonlatot is említett, így például azt, hogy az energiaiparban "már nagyon sokat edzettünk, csak még nem tudjunk, hogy focizni fogunk, birkózni vagy kézilabdázni"; emiatt sürgette egy egységes szabály- és mérési rendszer kialakítását.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×